Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselője azt kérte szerdán Stefan Fülétől, az EU bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztosától, hogy az unió „akár fegyveres erővel is” védje meg az etnikai tisztogatással fenyegetett ukrajnai magyarokat.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén az ukrán válságról folytatott vitában Morvai azt mondta, hogy Kárpátalján nem csupán több mint százötvenezer magyar él, de közülük körülbelül ötvenezren magyar állampolgárok, vagyis az Európai Unió polgárai is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes ukrajnai szélsőséges erők etnikai tisztogatással fenyegetőznek. „Mi az Európai Unió szándéka? Hogy kívánják megvédeni azt az ötvenezer európai uniós állampolgárt, akik egy tömbben Ukrajna területén élnek? Ezeknek az embereknek nem menekülési lehetőségre van szükségük (..., hanem) arra, hogy akár fegyveres erővel is megvédje őket az Európai Unió” – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.
Válaszában Stefan Füle hangsúlyozta, hogy az unió nagy figyelmet szentel a nemzeti kisebbségek jogainak. Mint mondta, segíteni kívánják Ukrajnát az olyan jogalkotásban, amely fokozatosan összhangba hozza az ukrán jogszabályokat az unió előírásaival. Ezeket a jogszabályokat pedig – tette hozzá Füle biztos – nem elég, hogy elfogadják, végre is kell azokat hajtani.
Schöpflin György fideszes EP-képviselő az ukrán vitatémához benyújtott írásbeli hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában váratlanul jött a forradalom, azzal senki nem számolt, amikor Viktor Janukovics elnök nem írta alá a társulási megállapodást az EU-val. „Az EU is csak tétlenül nézte az EU-s zászló alatt és európai értékek mellett tüntető Majdan téri tömeget, az európai baloldalt Janukoviccsal kötött paktuma lebénította. Pedig az uralkodó ukrán elit saját népére rontott. A tétlenséget végül az Európai Néppárt törte meg, csatlakozva a tüntetőkhöz a Majdan téren, ezt követték végül az uniós szankciók” – tekintett vissza a történtekre Schöpflin György. A képviselő felvetette, hogy az EU ajánlja fel Ukrajnának az EU-tagság perspektíváját, és biztosítsa az ehhez szükséges eszközöket. Szerinte a demokratikus átalakulás, a demokrácia intézményrendszere jelentheti az egyetlen garanciát a kisebbségi jogok maradéktalan biztosításához.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Nehéz megfejteni, hogy a Tisza Párt alelnöke miért gondolja azt, hogy az ellenzékben senki sem háborúpárti.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Oroszország már képtelen olajat exportálni.
Tegnap lezajlott a Partizánon az első EP-listavezetői vita.
Franciaország, Magyarország és Szerbia különutas Kína-kapcsolata megbontja az európai egységet, és gyengíti az EU-t – erre játszik az oroszok háborúját támogató Peking – írja a Die Welt szerzője.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
