„A magyar kulturális kánon már létezik, nem kell kitalálni” – az országimázsról az NKE-n

„A kultúra nemzetmegtartó erő, mely révén hidakat építhetünk” – fogalmazott Schőberl Márton helyettes államtitkár a Közszolgálati Egyetem által szervezett Diplomácia Napja-rendezvényen szerdán. Szerinte a mai magyar kultúrdiplomácia egyértelműen a klebelsbergi örökségen áll, hiszen Klebelsberg Kunónak köszönhető mindaz, hogy egy vesztes háborút követően a megcsonkított ország sikeresen vissza tudott kerülni a kulturális térképre. Azonban az sem megengedhető, hogy téves kép éljen az emberekben a kulturális diplomáciáról, hiszen a nemzeti kultúra népszerűsítése azért nagyon fontos, mert ezzel „külpolitikai érdekeket is tudunk szolgálni”.

„Egy erősödő, sikeres, magabiztos és hagyományait őrző nemzet képét kell mutatni; és ezen kép kialakításához tökéletes lehetőséget biztosít a magyar kultúra sokszínűsége, melynek részei a roma és a zsidó örökségek is” – mondta a helyettes államtitkár. A Külgazdasági és Külügyminisztérium elsődleges feladata éppen ezért a „terelgetés”, nem újat és mást kell mutatni, a hangsúly a közvetítésen van. Éppen ebben az adaptációs feladatban rejlik a sikere a kulturális diplomáciának. „Igazából, el kell tudni adni a magyar kultúrát.”

Kis Tünde, a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) alelnöke kiemelte, hogy egy prosperáló országimázs kialakításához nagy teret kell engedni a külföldi befektetési tőke kiszolgálásának is, ezen feladatok ellátásáért felel a Nemzeti Befektetési Ügynökség. Minden gazdaság egyik alapja a befektetések megléte, ez itthon sincs máshogy. „Csak a tavalyi évben 17 ezer új munkahely született a HIPA tevékenységének eredményeképp” – mondta.

A sikerhez azonban több szempontot kell vizsgálni. Fontos, hogy kiszámítható, stabil politikai és gazdasági helyzet legyen a kiszemelt beruházási régióban, emellett szükséges az infrastruktúra és a képzett és szakképzett munkaerő megléte, az állami támogatások rendszere, az élhető környezet is – ezek azok a szempontok, amelyek mérvadók egy befektetőnek. Ebben nyújt segítséget a Befektetési Ügynökség. „Az elsődleges cél, hogy fejlesztő és innovációs központokat hozzunk az országba, ne csak összeszerelő üzemeket, ezen dolgozunk.”

„Mindemellett a sport is az országimázs egyik alapja kellene, hogy legyen” – jelentette ki Dr. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. „A sportdiplomácia azonban sajnos ma egy meg nem értett vagy legalábbis erősen félreértett valóság. Sokan csak a kenőpénzek, a megvesztegetések és a csalások színtereként látják ezt a világot” – emelte ki az elnök.

A kérdés szerinte valójában az, hogy mi a célja a sportdiplomáciának, mit akarnak vele kivitelezni és kifejezésre juttatni. Egy sportesemény célja a sikeresség, az arra való kvalifikáció vagy a sportpolitika? Mert mindegyik esetben mások az eszközök.