Válogatottak története: Magyarország – Portugália

2021. június 15. 12:37
Eltérő sportsikerek, ellentétes út a focipályákon. Mutatjuk a csapatok történetét!

Edvi László írása a Mandiner Sporton.

BUDAPEST IS BEMUTATKOZIK

Különböző történelem, eltérő sportsikerek, ellentétes út a focipályákon. A mai 90 perc során ezeknek nincs jelentősége.
Repülővel 2389 kilométer a távolság Lisszabon és Budapest között. Közúton: 2993 km.

A kontinens túlsó felén található, így a történelemben sok dolgunk nem volt Portugáliával. A Római Birodalom arrafelé tekintgetése miatt már évszázadokkal a mi honfoglalásunk előtt megvetette lábát a keresztény egyház ott. A királyuk négy évszázaddal korábban kapott a fejére koronát a pápától, mint a mi Szent Istvánunk.

Ám ezt a hátrányát hazánk behozta. A X. és XIV. század közötti idők pont olyan zavarosak voltak mindkét országban. Ne akarjuk megjegyezni azon korok portugál uralkodót, ők sem tudják a mieinket. Ami nagy előnye Portugáliának velünk szemben az a földrajzi elhelyezkedése. Nem arról van szó, hogy a középkorban az év jelentős részében nem kellett a tűzifa gyűjtésével és felhasználásával foglakozniuk azt ott élőknek.

Hanem arról, hogy ha a vállalkozóknak volt bátorságuk hajóra szállni igen jó üzleteket köthettek a világ még fel nem fedezett részén. Ezt a szemléletet a legmagasabb szintről is támogatták, és Dénes nevű királyuk komoly hadiflottát alapított. Azt már csak a hozzá közel állók tudhatták, hogy ilyen irányú érdeklődése mellett miért kapta a „Földművelő” előnevet. Az biztos, hogy míg mi az életben maradásunkért küzdöttünk a tatárok és a törökök ellen, addig ők szerényen a spanyolokkal felosztották egymás között a világot.

Évszázadokon keresztül Portugália és Magyarország a földrajzi távolság miatt nem nagyon tudott egymásról, aztán ők úgy döntöttek, hogy mivel a világ egy jó része az övék, ideje belekötni távoli európai államokba is. 1916-ban több tucat német és osztrák-magyar kereskedelmi hajót „magukévá tettek” a lisszaboni kikötőben. Ezt követően már legalább a legmagasabb szintű vezetők hallottak egymásról, mert logikus, hogy a megbántott kontinentális országok hadat üzentek neki. Ha már úgy is zajlott az I. világháború.

HARCMEZŐK HELYETT SPORTPÁLYA

Az első világháború befejezése után nyolc évvel a sport keretein belül is összecsapott Magyarország és Portugália. A dátum annyiban fontos, hogy akkorra a két ország területe szinte azonossá vált: Magyarországé már csak néhány száz négyzetkilométerrel nagyobb. Manapság a lakosság is szinte ugyanannyi. Vagyis hasonló a merítési lehetőség a két országban. 
A sport terén mégsem léphet az ibériai ország a nyomunkba. Négy aranyérmet szerzett az olimpiák 1896 óta íródó története során. Ezt egy magyar szurkoló enyhe felsőbbrendűséget rejtő, lenéző mosollyal veszi tudomásul, mondván, mi, magyarok egy jobb nyári játékokon ennyit szoktunk nyerni a 3 napra.

FUTBALLBAN KI A JOBB?

A futball azonban más. Mondhatjuk, hogy persze, mert nekünk itt is van három olimpiai aranyérmünk. Mi már régen világhódítók voltunk, amikor ők még csak ismerkedtek a focival. Portugália 1966-ban szerepelt először egy világesemény végjátékában. Addigra Magyarország már két világbajnoki ezüstéremmel és egy Európa-bajnoki bronzéremmel rendelkezett. 1966-ban először végzett a portugál válogatott a magyar előtt.

Az angliai vb csoportmérkőzései során győzött is ellenünk, de ennek nem volt jelentősége, ugyanis a két válogatott együtt jutott a legjobb nyolc közé. A csoport harmadikja (így kiesője) egyébként az a Brazília volt, mely az előtte és utána lévő vb-t megnyerte. Itt a vert mezőnybe került, de ezt követően a magyar és a portugál válogatott egy ideig ugyan egymás mellett szaladt, de a brazil mögött. 

Ám ha az örökmérleget nézzük, akkor az a korábban emlegetett önelégült mosoly lefagyhat egy magyar sportrajongó arcáról.
Ugyanis a magyar és a portugál labdarúgó válogatott örökmérlege számunkra siralmas: Kilenc portugál győzelem, négy döntetlen, és nulla magyar diadal.

Talán itt az ideje ezen változtatni...

 

Nyitóképen: A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotó a Puskás Aréna belső teréről 2019. október 27-én. Fotó: MTI/KKBK

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés