Nekem az... Eb játékvezetői

2021. július 15. 9:12

Vámos Tamás
Mandiner Sport
A lényeggel kezdem: egyáltalán nem okoztak csalódást! Annak ellenére, hogy nem csak a debütáló videóbírós rendszerrel kellett „megküzdeniük”, hanem például azzal a főnöki ukázzal is, amit Roberto Rosetti az UEFA Játékvezetői Bizottsága elnöke adott ki: ne szórják feleslegesen a sárga és piros lapokat, csak akkor adják oda a vétkeseknek, ha már nincs visszaút!

Nem „Nyúl Bélák” vezettek!

Ezzel burkoltan azt üzente a sportvezető (aki a közelmúltban egyébként Magyarországon is járt, hiszen személyesen felügyelte az Ikarus-pályán zajló VAR-képzést, amelyet a 2020-21-es szezonban – immár visszavonhatatlanul – hazánkban is bevezetnek majd), hogy a sztárfutballistákra szükség van!
Ahogy egy szakmabeli fogalmazta meg, ez volt a magyarázata, hogy a korábbi világversenyeken látottakhoz képest jóval megalkuvóbb bíráskodást láthattunk. 
Félreértés ne essék: ez nem azt jelenti, hogy – már elnézést - „Nyúl Bélák” vezették a meccseket, hiszen Európa legjobb játékvezetőit (plusz az argentin Fernando Rapallinit) jelölték a tornára, csupán arról van szó: mivel egy nagy tornáról volt szó, inkább „lefelé” fegyelmeztek, azaz csipp-csupp szabálytalanságokért nem kapkodták elő a kártyákat. Ahogy a szakzsargon mondja: egy sárga lapnak is megvolt a súlya!
S ha már a videóbírót említettük: mivel a rendszert sok kritika érte az Eb-n is, ismételjük át, mely négy esetben kell közbeavatkozniuk a szobában ülő futballbíróknak.

Roberto Rosetti:
„A legkevesebb beavatkozással szeretnénk a legnagyobb hasznot elérni”

Az első, hogy egy megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság? A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség? A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videóbíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.
Érdekes lehet Rosetti véleménye a VAR-rendszerről, amelyet a sportvezető még az Eb előtt fogalmazott meg:

„Tudjuk, hogy ez egy fontos projekt, és lehetetlen visszavonulót fújni"

A VAR előtt rengeteg tizenhatoson belüli szabálytalanság történt, amelyet a játékvezetők nem büntettek, most azonban már nem lehet nem észrevenni őket. Ismerjük a technológia erősségeit és korlátait, meg kell találnunk az egyensúlyt, hiszen a labdarúgás játékszabályai egyértelműek, éppen ezért a legkevesebb beavatkozással szeretnénk a legnagyobb hasznot elérni, és csak az egyértelmű hibák esetén lépünk közbe”
A fentiekre rögtön példákat is hozhatunk: a nyitómeccsen a holland Danny Makkelie továbbot intett egy olyan esetnél (a török Celik kezét érte a labda), amely után már sokan a VAR után kiáltottak!
Ebben az esetben erre azért nem volt szükség, mivel nem 100 százalékos esetről volt szó, és a videóbírók csak javaslatot tehetnek – a végső döntés minden esetben a játékvezetőé!

Beszól a VAR, kiáll a védő, kiesik az Oranje

Kitűnő példa volt minderre a Puskás Arénában lejátszott Hollandia – Csehország nyolcaddöntő, amelynek 55. percében régi, jó ismerősünk, Szergej Karaszjov (ő vezette a 2016-os Eb-n az Izland elleni csoportmeccsünket, s adott meg ellenünk egy büntetőt, majd az idei kontinensviadalon a német – magyar találkozót) a mérkőzés 55. percében először csak sárga lapot adott kezezésért Matthijs de Ligtnek, majd miután a VAR-szobában ülőknek gyanús volt az eset, megkérték, csekkolja le az esetet. Karaszjov spori kikocogott a pálya szélére, és a felvétel megtekintése után (mivel úgy ítélte meg, hogy a holland védő nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg) – saját döntése alapján! – megváltoztatta ítéletét, s piros lapra módosította az ítéletet.
Ezután kerekedett az Oranje fölé a cseh válogatott, s győzte le esélyesebbnek hitt ellenfelét.


Miért hagyták helyben az angolok büntetőjét?

S térjünk ki az Európa-bajnokság talán legnagyobb vitát kiváltó esetére: az Anglia – Dánia elődöntő hosszabbításában Makkelie barátunk Raheem Sterling és Joakim Maehle kontaktusa után büntetőt ítélt, amelynek jogosságán a mai napig vitatkozik a közvélemény.
S persze, azon is: miért nem avatkozott közbe a VAR?
Nos, azért, mert

a protokoll szerint a játékvezető döntése a mérvadó

 s mivel a videószobában ülők is úgy érezték, hogy volt egy minimális kontakt a két futballista között, a holland sípos ítéletét fogadták el.
Tehát összegezve azt mondhatjuk: ha a következő világversenyen, a 2022-es világbajnokságon is csak az egyik elődöntő után következik az első össznépi felhördülés, már megérte a VAR bevezetése, már elégedettek lehetünk…    
  

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés