Tokió, Tokió, te csodás!

2021. július 22. 16:11

Írta: Edvi László
93 ország, 21 sportág, 163 versenyszám, 5140 sportoló, 35 világcsúcs. Magyarországot 17 sportágban 182 sportoló képviselte. Zászlónkat a megnyitón Kulcsár Gergely vitte, és a magyar csapat 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett. Eredményes olimpiát zártak sportolóink Tokióban. 1964-ben.

A tokiói volt az első olimpia Ázsiában. A mostaninál lényegesen később, október 10-től rendezték az eseményeket. A kor szintjéhez képest modern létesítményekben, jó körülmények között szerepelhettek a sportolók, csak a helyi szurkolókat tartották sokan túlzottan tartózkodónak, visszafogottnak. Akkor még nem létezett a mai sport turizmus, vagyis többnyire helyi lakosok ültek a nézőtereken. Ki gondolta 1964-ben, hogy a legközelebbi tokiói olimpián viszont nem lesznek nézők?

A magyar küldöttség tagjainak szereplését nézegetve is feltűnik egy-két érdekesség. A legszembetűnőbb, hogy 19 magyar úszóból egy sem szerzett érmet, a legjobb hat közé is csak három jutott. A 10 fős kajak-kenus csapat egyetlen tagja, Hesz Mihály szerzett érmet, ő ezüstöt lapátolt össze 1000 méteren. Abban a korban kellemetlen meglepetés volt, hogy egyetlen ökölvívónk sem került az elődöntőbe.

Legsikeresebben a vívók szerepeltek. Ekkor fénylett fel utoljára legyőzhetetlenül a magyar kard. Sajnos a csapatversenyt hosszú idő után nem sikerült megnyerni, de Pézsa Tibor személyében az egyéni arany összejött. Ezt követően került hosszú időre hullámvölgybe ez a szakág, szerencsére a másik kettő felzárkózott mellé, sőt a párbajtőr a következő években el is hagyta.

A tokiói négy vívó bajnoki címből mindhárom szakág kivette a részét, és ez óriási szó!

Rejtő Ildikó tőr egyéniben és társaival csapatban is diadalmaskodott. Erre a két aranyra titokban lehetett számítani, de a férfi párbajtőrcsapatéra egyáltalán nem. Nagyon nehéz ágon voltak Kulcsár Győzőék, de sorra győzték le az esélyesebb riválisaikat. Meg sem álltak a dobogó tetejéig, és ezzel a tettel szimbolikusan átvették a stafétabotot a kardozóktól. Kulcsár Győző pl. összesen négyszeres olimpia bajnok.

A birkózók két aranyat szereztek, mindkettő várható volt.

Igaz a kisebb súlyú és idősebb Polyák Imre a megelőző mindhárom olimpiám második lett. Hiába volt addigra háromszoros világbajnok úgy tűnt, hogy az ötkarikás játékokon el van átkozva. Aztán itt végre megtört a jég! Feltette fantasztikus pályafutására a koronát. Majd néhány perccel később barátja, Kozma István is aranyérmet szerzett. A 125 kilós és 198 centis termete miatt Picinek becézett óriásnak ez volt az első olimpiai bajnoki címe, majd négy évvel később megvédte azt, így

a mai napig az egyetlen magyar birkózó, aki kétszeres olimpiai bajnok.

És annyira kiemelkedett a mezőnyből nemcsak termetével, hanem tudásával is, hogy még legalább egyszer nyerhetett volna, ám 1970-ben, 30 évesen autóbalesetben életét vesztette.

A magyar öttusa akkori erejét bizonyítja, hogy Móna István és Balczó András távollétében is magyar sportoló nyert, Dr. Török Ferenc személyében. A csapat pedig harmadik lett, ami óriási eredmény, bár négy évvel korábban két arany, és egy ezüst volt a sportág olimpiai éremtermése. A mindig háttérbe húzódva, csendben készülő sportlövők közül ezúttal Dr. Hammerl László ért el két szempontból is zajos sikert. A sportlövők összesen hét aranyéremnél tartanak az olimpiákon, de túlzás azt mondani, hogy a legismertebb bajnokok közé tartoznak. Mindenesetre a társak elismerik a sportlövők teljesítményét, ennek legékesebb bizonyítéka, hogy Hammerl jelenleg is tagja a Nemzet Sportolója nevű, különleges „asztaltársaságnak”.

A jelenleg még élő tokiói bajnokok közül rajta kívül Rejtő Ildikó is tagja ennek a 12 tagú „csapatnak”, míg életében az volt Polyák Imre, Kulcsár Győző, Kárpáti György és Gyarmati Dezső.

Ugyanis 

két klasszikus csapatsportban, labdarúgásban és vízilabdában is aranyérmes lett Magyarország Tokióban.

Mindkettőben esélyesként is indult. Vízilabdában Jugoszlávia és a Szovjetunió szoríthatta meg a mieinket. Az előbbi meg is tette, a kétcsoportos középdöntőben 4-4-et játszott vele válogatottunk. Ezt az eredményt vitte magával a négyes döntőbe, és mivel ott Jugoszlávia 2-0-ra legyőzte a Szovjetuniót, az utolsó meccsnek, a magyar-szovjetnek különleges tétje volt. A szovjeteknek a győzelem ezüstérmet ért volna, nekünk viszont aranyat. Az utóbbi forgatókönyv jött be, Dömötör Zoltán lőtte az utolsó gólt, mely

a médiatörténelembe is bevonult, Szepesi György „lőj, lőj, lőj … lőj, Dömötör” klasszikussá vált közvetítésének köszönhetően.

 A focitornán is Magyarország egyik legnagyobb ellenfele lehetett volna Jugoszlávia, ám a sorsolás szeszélye miatt már a csoportban találkozott a két csapat.

Az előrehozott döntőt Magyarország 6-5-re nyerte. Nem tévedés, tényleg ennyi lett az eredmény, tényleg fociban,

méghozzá 90 perc alatt. Ezzel Magyarország a könnyebb ágra került, ott Románia és az Egyesült Arab Köztársaság legyőzése után került a döntőbe, ahol 2-1-re nyert Csehszlovákia ellen.

Labdarúgásban egészen biztos, hogy nem nyer Magyarország olimpiát idén Tokióban. Ám vívásban, birkózásban, vízilabdában, öttusában és sportlövészetben nyerhet. Az első háromban talán csalódás is lenne, ha nem születne magyar arany. Nyilván négy nem lesz vívásban, de kettőt mindenképpen el lehet képzelni. Öttusában bármi előfordulhat, a két hölgy és a két úr közül bárki nyerhet, és sportlövészetben is van esély, bár az még az öttusánál is kiszámíthatatlanabb. Ezeken kívül biztos aranyesély van (nem is egy!) kajakban és úszásban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy a vitorlázás finndingi osztályának olimpiai bajnoka is magyar lesz.

Lehet, hogy az 1964-eshez hasonlóan az idei tokiói olimpián is összejön a 10 arany?

 

A nyitóképen: Kulcsár Gergely atléta viszi a magyar zászlót a magyar csapat élén a XVIII. nyári olimpia ünnepélyes megnyitóján a Nemzeti Stadionban.
(MTI/OL-PP/Pap Jenő)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés