50 gólos FTC-győzelem a jégkorong Bajnokcsapatok Európa-kupájában

2021. október 21. 1:02

Írta: Edvi László
A hétvégén a Ferencváros jégkorong-csapata Kontinentális Kupa mérkőzéseket vív Budapesten. Kicsi az esély a továbbjutásra, de biztosan nagy élmény lesz ez a három nap a sportág rajongóinak. Ahogy különleges, örök élményt szereztek a Fradi hokisai 28 évvel ezelőtt is egy ilyen hosszú hétvégén Székesfehérváron

A jégkorong magyar bajnok, az FTC-Telekom a hétvégén a hazai környezetben, a budapesti Tüskecsarnokban játszik a Kontinentális Kupában a legjobb 14 csapat között. A torna részletes programja:

Október 22. péntek:

16.00: FTC-Telekom–Tartu Välk 494 (észt)

19.30: Olimp Riga (lett) –Szokil Kijev (ukrán)

 

Október 23. szombat:

16.00: FTC-Telekom–Szokil Kijev

19.30: Olimp Riga–Tartu Välk 494

 

Október 24. vasárnap:

15.00: Olimp Riga–FTC-Telekom

18.30: Szokil Kijev–Tartu Välk 494

 

A jégkorongozóknál nem könnyű követni a lebonyolítást, de egy ukrán és lett csapattal megmérkőzni az mindig komoly erőfelmérő. Szerencsés esetben a vasárnapi, Riga elleni találkozó dönthet a továbbjutásról. Az biztos, hogy nagy csemege lesz, mert a lett jégkorong a világ közvetlen élvonala mögött található.

A háromnapos esemény biztosan maradandó élmény lesz, ahogy egy hasonló, 28 évvel ezelőtti is az volt, szintén a Ferencváros főszereplésével.

Akkor Bajnokcsapatok Európa-kupája csoportmérkőzést rendeztek Székesfehérváron. 1993. októberét írtuk, és mivel akkor Magyarországon egy jégpályányi jeget csak a fehérvári csarnokban lehetett gyártani, a magyar bajnok Ferencváros ott fogadta ellenfeleit a legjobb 16 közé jutásról határozó csoportkörben. Magyarországon kívül Dániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Lettországban rendezték ennek a fordulónak a mérkőzéseit. Az öt csoportból nem tíz, hanem kilenc csapat jutott tovább, de ezen a tényen csak azok ütköznek meg, akik nem követik évtizedek óta a nemzetközi jégkorongtornákat, mert ott természetesek az ilyen értelmetlen versenykiírások. Vagyis négy csoportból az első kettő ment tovább, egyből pedig csak az első. Hozzájuk csatlakozott hét kiemelt csapat, így alakult ki a következő, 16 csapatos kör. Itt sem a logikusan elvárható szisztémában zajlottak az események, de erről majd később!

Előbb nézzük mi történt az első körben, hisz itt volt érdekelt a Ferencváros!

A cseh, a román és a török bajnok érkezett Fehérvárra. Az előzetes esélylatolgatások alapján a Sparta Praha kimagaslott a mezőnyből (ahogy kimagaslana ma is), a török Ankara Büyükşehir-t ugyan senki nem ismerte, de nem is tartott tőle, így a Steaua Bucuresti-Ferencváros mérkőzés tűnt a kulcstalálkozónak.

Akik erre fókuszálva nem látogattak ki az első, pénteki napra, azok örökre bánhatják! Olyan csoda történt a Ferencváros-Ankara Büyükşehir találkozón, amilyen talán soha!

Már a bemelegítésnél is mindenki gyanúsan méregette a török csapatot. A felszerelésük még úgy nagyjából rendben volt, de a korcsolyázótudásuk alapján nehéz volt eldönteni, hogy egy BEK-mérkőzésre, vagy életük tizedik jeges edzésére készülők. Ők az első variáció miatt utaztak Magyarországra, és ezt egészen az első korongbedobásig el is hitték magukról. A komoly baj akkor kezdődött!

Az 1993-as dátum azért fontos, mert ekkora nagyjából befejeződött a kelet-európai politikai osztódás, és ez a jégkorong térképet és erőviszonyokat is alaposan átrajzolta. Ekkor indult először külön a cseh és a szlovák bajnok. Az orosz aranyérmesen kívül nevezett a legjobb belorusz, ukrán, lett, litván, észt és kazah gárda is, és a nagy „zűrzavarban” a török bajnok is bejelentette indulási szándékát.

A sok új résztvevő ismeretében senkinek nem volt joga megtagadni Törökországtól sem az indulás jogát.

Nyilván azt nem csak a nézők tudták, hanem a nemzetközi szövetség illetékesei is, hogy a török csapat nemhogy ezek szintjén nincs, de még a szlovén, horvátén sem, de hát egy esély mindenkinek jár.

Ám az rögtön az első korongbedobásnál kiderült, hogy az ankarai csapatnak feleslegesen. Talán a jégcirkuszok képzett bohócai tudnak olyan produkciót előadni, amilyet ezek a lelkes fiúk. Illetve talán még a bohócok sem tudtak volna ilyen szánalmasan bukdácsolni a jégen.

Az első 20 perc után 19-0-ra vezetett a magyar bajnok!

Ezt a majdnem 1 gól/perces átlagot semmilyen szinten nem lehet összehasonlítani a női vízilabdások tavalyelőtti 2 gól/perces átlagával a Dél-Korea elleni világbajnoki mérkőzésen. Mert a pólósok elég ha kapura ejtik a labdát, és az úszni alig tudó ellenfél már szedheti azt ki onnan. Ám jégkorongban a kapu nagy részét eltakarja egy komoly felszerelésbe bújt kapus. Vagyis itt nem gól automatikusan minden kapu irányába tartó lövési kísérlet. Mégis született 19 magyar találat az első harmadban. Majd a második játékrészben folytatódott a góltermelés.

27-nél a törökök porrá alázott kapusa, Önder Selim megunta az egészet, és lesomfordált a jégről. És nem ment senki a helyére.

Ekkor derült ki a figyelmes szemlélő számára, hogy nincs is másik játékos kapusszerelésben. Ugyan mindegy lett volna , ha üresen hagyják is a kaput, de az előbb említettek miatt ha van ott valaki, akkor néha véletlenül is elakadhat benne a korong. Előkerült a szabálykönyv, mely természetesen ilyen, szinte elképzelhetetlen esetről is rendelkezik. Kap néhány percet a csapat és egy benevezett mezőnyjátékos felveheti a kapus szerelését. Óriási viták után ( a kések szerencsére nem kerültek elő) a törökök kijelölték az újabb „halálra ítéltet” (mert kizárt, hogy valaki ezt magától vállalta volna) és a Yazici nevű mezőnyjátékos elvonult az öltözőbe a megsértődött volt kapussal. 10 perc elteltével sikerült is folytatni a találkozót, és a kis közjáték annyira megzavarta a Fradit, hogy ebben a harmadban egy góllal kevesebbet lőtt, mint az elsőben.

Így 40 perc után „csak” 37-0-ra vezetett.

Az utolsó játékrész pedig lehet, hogy bekerült azóta a török jégkorong (elég vékonyka) aranykönyvébe, ugyanis csak 14 gólt kapott ekkor a csapat, és egyszer úgy pattant egy játékosa, Arasan ütőjéről a korong, hogy az a Ferencváros kapujába került.

51-1 lett a mérkőzés vége! A sportértékkel nem bíró, ám a Guinness-rekordok gyűjteményébe illő találkozó gólszerzői előtt azért illik tisztelegni 28 év távlatából is!

Tyeplakov 8, Orbán 7, Molnár, Pindák 5- 5, Kiss, Andrejev 4-4, Oreskin, Dobos , Hudák 3-3, Paraizs, Szajlai, Molnár 2-2, Terjék, Bognár, Horváth 1-1 alkalommal talált be a törökök kapujába.

A hétvégén a Tüskecsarnokban fogadja a Ferencváros az ellenfeleit, és az biztos, hogy egyik mérkőzésen sem fog 50 góllal nyerni. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Másnap a cseh bajnokkal kellett játszania az Ankara Büyükşehir-nek. A szombat délutáni mérkőzés előtt mindenki azt találgatta, hogy megpróbálják- e megdönteni a világsztárok az előző nap felállított világcsúcsot. Bár abban mindenki egyetértett, hogy ez nagyjából annyira lehetetlen, mint 10 centiméterrel túlugrani a férfi magasugrás világrekordját. A prágaiak meg sem próbálták! Egészen érdekes megoldáshoz folyamodtak: 60 perces,

kényelmes jeges edzést tartottak, ahol élő bójáknak tekintették ellenfeleiket.

Passzolgattak, cikázgattak, húzogattak a jégen a támadóharmadban, tudomást sem véve a török csapat játékosairól. Aztán mikor már elkerülhetetlen volt, bepasszolták az ellenfél kapujába a korongot, majd az újrakezdés után folytatták tovább a mutatványukat. Így csak 16-ot ütöttek.

És mivel este a legfontosabbnak tűnő találkozón a Ferencváros 10-3-ra legyőzte a Steaua-t két nap után biztosnak látszott a továbbjutás. Hisz a 4 pont mellé járó gólkülönbséggel már egy vasárnapi kiadós vereséggel sem lehetett gond.

A kiadós vereség természetesen meglett, de az akkori erőviszonyok ismeretében 19-3-ra kikapni a Sparta Prahatól nem volt szégyen.

A csalódott román csapat csak 16-ot ütött a törököknek, így az Ankara Büyükşehir három mérkőzés után szolid 3-83-as gólkülönbséggel esett ki.

A Ferencvárost pedig a haza induló szurkolók továbbjutónak gondolták.

Ám valaki elővette a hivatalos kiírást, és ebből kiderült, hogy a csoportok másodikjai között egy olyan speciális gólkülönbség dönt, melybe a negyedik helyezett elleni eredmény nem számít. Ennek a csekélységnek köszönhetően a Fradi ezen mutatója hirtelen 50-el romlott.

Nyilván ezt a szabályt a törökök miatt találták ki. És a magyarok lettek a vesztesei!

Mert így a gólkülönbség 13-22 lett, vagyis mínusz kilenc. A további csoportok másodikjai közül  az ukrán Szokol Kijev 5 pontot szerzett, míg a Fradihoz hasonlóan 4-4 ponttal záró dán Esbjergnek, a szlovák Dukla Trencinnek és szlovén Jesenicenek jobb volt az így kialakult viszonyszáma.

Így a 10 elvileg továbbjutó helyen végzett csapat közül a Ferencváros nem folytathatta. Az események tulajdonképpen eddig érdekesek, csak a történelmi hűség kedvéért érdemes megemlíteni a folytatást. A következő kanyarban a 16 csapatot négy csoportba sorolták, kettőből ketten léptek tovább, kettőből egy, ehhez a hat csapathoz csatlakozott a címvédő Malmö és a nyolcasdöntőnek otthont adó Düsseldorf csapata. Itt két kvartettben folytatták a küzdelmeket, és ezek győztesei vívták a BEK-döntőt. A fináléban a finn TPS Turku 4-3-ra győzte le a Dinamo Moszkvát, de ennél érdekesebb a török hoki jövője.

Ugyanis az Ankara Büyükşehir a következő évben is ott volt a nevezettek között, ám ekkor már előselejtezőre kötelezte őt a szövetség.

Ott a litván SC Energijától 34-0-ra, míg a horvát KHL Zagrebtől 26-1-re kapott ki.

Egy évvel később ugyanabban a körben (már más lebonyolításban) az izraeli HC Bat Yam 15-2-re és 9-6-ra verte. Ez annyira megviselte, hogy hazájában is elveszítette hegemóniáját, és 1996-ban már egy másik csapat nevezett a nem éppen hokinagyhatalom bajnokaként, a Kavaklıdere Belediyesi.

Ez is hasonlóan veretes társaság volt, az első fordulóban pl. 33-1-re verte a Dunaferr.

Nagyjából itt unta meg a nemzetközi szövetség a törökök ámokfutását, és a következő évtől úgy alakította át a kontinens legjobb csapatainak a vetélkedését, hogy a török bajnok oda már ne nevezhessen. Ám a világ legrosszabb jégkorong-válogatottjainak vetélkedésén azóta is lelkesen részt vesz Törökország, és rendre nagy csatákat vív az utolsó hely elkerüléséért Luxemburggal, Grúziával, Hongkonggal és az Egyesült Arab Emirátusokkal.

 

 

A nyitóképen:  A Ferencváros jégkorongozói nyerték a bajnoki címet tavasszal, ezért szerepelhetnek a Kontinentális Kupában

MTI/Czeglédi Zsolt

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés