Csúszik a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?

2022. január 6. 0:00

Írta: Edvi László
Az olimpia láng 29 nap múlva lobban fel Pekingben, de az olimpia már két nappal korábban elkezdődik. A curlingeseknek köszönhetően. Ők már február 2-án, mikor még a medve is csak gondolkozik a szezon megkezdésén, fogják a seprűiket, és dolog után néznek. Seprű, kő, ház, és end. Ezek is szóba kerülnek lejjebb, de ne ijedjen meg senki, nem lesz gyorstalpaló curlingtanfolyam, inkább egy-két érdekesség a téli olimpia koránkelő különceinek sportjáról.

A curling, amelyet néha megerőszakolt magyarosítással csúszókorongnak is hívnak, már az első téli olimpián, 1924-ben is szerepelt. Csak az ott indulók úgy haltak meg, hogy nem tudták, hogy ők olimpikonok. Igaz, az Alpok legmagasabb részén rendezett eseményről a többi résztvevői is úgy utazott haza, hogy nem tudta, hogy olimpián járt. Ugyanis a 12 napos versenysorozat a „Téli sportok nemzetközi hete” nevet viselte. A NOB egy évvel később hozott határozatot, hogy ezentúl a nyári olimpiák évében téli játékokat is rendez, és utólag a chamonix-i eseménynek az I. téli olimpia nevet adta. Így lettek olimpiai bajnokok az ott diadalmaskodók, ám

a curlingesek versenyét valami rejtélyes okból kifolyólag nem tekintették az olimpia részének.

Pedig indult rajta három gárda (mondhatni: válogatott!), igaz összesen három mérkőzésre került sor. Ezek közül Nagy-Britannia kettőt nyert, Svédország egyet, míg a házigazda, Franciaország mindkét csatáját elbukta. Nem volt komplikált megállapítani a végső sorrendet, de nem biztos, hogy emiatt bántak az ott sepregetőkkel ilyen mostohán. Egészen 2006-ig kellett várni a rehabilitációjukra, a NOB ekkor emelte olimpiai rangra a vetélkedést.

Utólag kiosztotta az érmeket. 82 évvel később!

Így a téli olimpiák alapját jelentő nyolc sportág mellett a +1 lett a curling. Még felfedezés szintjén sem tartott a hódeszka, mint sporteszköz, sőt, még az alpesi sízés is sok-sok évre volt az olimpiai bemutatkozástól, amikor a curling (mint utólag kiderült…) már olimpiai sport volt.

Béres Alexandra, a magyar válogatott tagja csúsztat a Provice Kupa 2005. évi Curling Csapatbajnokság első csoportmérkőzésén az első hazai curlingpályán, Kamaraerdőn. MTI Fotó: Kovács Tamás

Melyik is ez a sport egyáltalán? Az, amelynél fog valaki egy szépen polírozott, magas fényű, közel 20 kilós követ, és érzéki pillantások közepette szép lassan elcsúsztatja a jégpályán. Majd egy darabig (mert a jég már csak ilyen…) ő is csúszik vele. Aztán szomorú szemmel búcsút mond neki, és igézve nézi, amint az méltóságteljesen távolodik. Ő innen már semmit nem tud tenni a kő mozgásának irányítása érdekében, ám két csapattársa igen! Ők seprűvel a kézben megjelennek a kő előtt, és olyan vadul söprik a jeget, hogy ha ezt a magyar vasútállomásokon tennék ilyen vehemensen, akkor a honi pályaudvarok szebben csillognának, mint a versailles-i kastély Tükörgalériája.

A söprés intenzitásával lehet a kő sebességét és irányát változtatni.

Nem akarnék tippeket adni az egyetemi tanároknak, mert évente több tízezer felvételiző diák küldene engem olyan helyre, ahol megolvad a jég, de szédületesen jó fizikai példákat lehetne gyártani a söprésbe fektetett energia, és a kő mozgásának változásával kapcsolatban.

Kérek minden fizika professzort, hogy felejtse el gyorsan az ötletemet, és én cserében nem részletezem a curling szabályait! Pedig nem komplikált, a két csapat tagjai felváltva csúsztatgatják a köveiket, söprik a jeget, és a cél, hogy a játékrész (amit itt „end”-nek hívnak) végén a csapat köve közelebb legyen a majd’ 50 méterre lévő ház közepéhez, mint a rivális gárdáé. Azért pont jár, sőt, ha a vetélytárs középponthoz legközelebb eső kövénél több saját kő van „beljebb”, akkor több pont. Amikor elkövetkezik az utolsó endnél is a „the end”, akkor összeszámolják a pontokat, és (nem meglepő!) akinek több van, az nyer.

Ez a lényeg, a szabálykönyv többi oldalán leírt dolgok csak finomítanak ezen.

Béres Alexandra és Bartalus Krisztina (b), a magyar válogatott tagjai söprik a jeget. MTI Fotó: Kovács Tamás

A ’24-es „úttörő” curlingesek legközelebb nyolc évvel később mutathatták meg magukat a téli játékokon. Ám az egy tengerentúli olimpia volt, és az európai curlingesek akkor nem álltak olyan jól anyagilag, hogy elutazzanak Lake Placid-be. Így négy kanadai és négy amerikai állam válogatottja vett részt az olimpián, így nem lehetett sértődés abból, hogy ez csak bemutató tornaként került az évkönyvekbe.

Ezt követően 56 évre eltűnt a sportág az olimpia műsoráról, így nyugodtan mondhatjuk, hogy több curlinges korosztály élte le az életét úgy, hogy nem volt esélye eljutni az ötkarikás játékokra.

Szekeres Ildikó (j) és Nagy Gyöngyi a curling Európa-bajnokság B csoportjában játszott Norvégia-Magyarország mérkőzésen a norvégiai Lillehammerben 2021. november 22-én. Fotó: MTI/EPA/NTB/Geir Olsen

Úgyhogy megint nem lehetett sértődés abból, hogy ismét csak bemutató sport státust kapott a sportág 1988-ban, Calgaryban, hisz akár a „bemutatkozó” jelző  is illett volna rá, ennyi távollét után.

Aztán a következő olimpián megint csak bemutató szám volt, 1994-ben pedig az sem!

Majd hosszú hányattatás után végre 1998-ban teljesjogú tagja lett az olimpia programnak!

Azóta nincs téli olimpia curling nélkül!

És alig van curling kanadai arany nélkül!

Brad GUSHUE, a kanadaiak egyik játékosa eldobja a követ a Finnország ellen a torinói téli olimpia curlingbajnokságának döntőjében játszott mérkőzésen Pinerolóban 2006. február 24-én. Kanada 10-4-re győzött, és aranyérmet nyert. Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

1998 és 2014 között háromszor nyertek a juharleveles urak, és kétszer a hölgyek. Szocsiban mindkét nem csapatversenyét Kanada nyerte. Legutóbb a férfiaknál amerikai, a nőknél svéd győzelem született. A skandináv lányok-asszonyok már harmadszor diadalmaskodtak, vagyis ebben a szakágban ők a „kanadaiak”. Az utóbbiak szerencséje, hogy 2018-ban már három számban avattak győztest és a vegyes párosok küzdelmét Kanada nyerte.

A kanadai Marc KENNEDY kiad egy követ csapattársai, Ben HERBERT (b) és John MORRIS (j) között a vancouveri téli olimpia férfi curlingtornájának döntőjében Norvégia ellen játszott mérkőzésen Vancouverben 2010. február 27-én. Kanada 6-3-ra győzött és aranyérmet nyert. Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury

Idén is három számban vetélkednek a curlingesek. Majdnem szurkolhattunk magyaroknak is, ugyanis Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt még kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt, december 8-án versenyben volt a szereplés lehetőségéért. A selejtező utolsó fázisában az elődöntőért vívott meccsen kapott ki a kétszeres világbajnok (!) páros. Vagyis két győzelemre volt a céltól.

Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt a dél-koreai vegyespáros ellen játszik a curlingesek olimpiai pótkvalifikációs versenyének Magyarország-Koreai Köztársaság mérkőzésén a hollandiai Leeuwardenben 2021. december 9-én. A magyar vegyespáros 7-5-re kikapott. Fotó: MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink

Velük más lett volna a verseny, de ennek ellenére, ha valaki véletlenül „belefut” a curlingbe az olimpiai közvetítések során, szánjon rá néhány percet az életéből!

 

 

A nyitóképen: A japán Fudzsivasza Szacuki (b) a női curling bronzérméért játszott Nagy-Britannia - Japán mérkőzésen, a phjongcshangi téli olimpián, a Kangnung Curlingközpontban 2018. február 24-én.

MTI/EPA/Javier Etxezarreta

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon szeretem a curlingot.

Kína gazdaságát lenyomjuk a körlinggel!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés