Az utolsóból világsztár lett, egy érmet 50 év után vettek el, és a kanadai hokisok 110 gólt ütöttek

2022. január 8. 2:11

Írta: Edvi László
15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Továbbá felidézzük az idén 98 éves múltra visszatekintő sorozat legemlékezetesebb pillanatait, szereplőit is. Ma az első téli olimpia eseményei kerülnek terítékre.

Az első téli olimpián 1924-ben Chamonix-ban 9 sportágban mérték össze az erejüket a hideget jól tűrő sportemberek. Mindössze 16 ország képviselői érkeztek Európa legmagasabb részére, az öreg kontinensen kívülről csak Kanadából és az Egyesült Államokból.

Magyarországot négy elszánt sportember képviselte, sífutásban és északi összetettben.

Az előbbiben a három induló közül Déván István 18 km-en, Németh Ferenc 50 km-en célba ért. Különösen az utóbbi óriási teljesítmény, mert több mint 6 órán keresztül harcolt az elemekkel. (A legutóbbi olimpián ebben a számban a győztese ideje: 2 óra 8 perc 22 mp volt.) Az északi összetettben viszont valamit félreérthettek versenyzőink, talán az egész sport lényegét. Ugyanis Háberl Aladár ugrott kettőt, de nem állt rajthoz futásban, Déván István viszont futott, de nem ugrott egyet sem. Szepes Béla volt az egyetlen, aki mindkét számban próbálkozott (ez az északi összetett lényege), ám csak egy sikeres ugrása volt, és futásban ugyanúgy nem ért célba, mint a „sima” sífutásban.

A síugrással sem minden lehetett egyértelmű ott, mert

50 évvel később elvették Thorleif Haug bronzérmét

, és nem doppingolás miatt. A norvég legenda mindkét futószámot, és az északi összetettet is megnyerte, és már 40 éve nem élt, amikor az ugrásban szerzett bronzérmétől megfosztották.

Az első nyári olimpiáról ismert a történet, hogy egy maratoni futó a táv egy részét lovasszekéren üldögélve (talán fekve?) teljesítette, és ezért diszkvalifikálták, de vajon

milyen bűne lehetett egy síugrónak, amiért 40 évvel a halála után kellett vezekelnie?

Mindenesetre a lánya nagyon korrekt módon 1974-ben átadta az érmet Anders Olsen Haugennek, aki Norvégiában született, ám 1909 óta az Egyesült Államokban élt, és annak az országnak a színeiben indult 1924-ben. Ezért az éremért utazott 86 évesen szülőföldjére, és még 10 éven keresztül csodálhatta azt kaliforniai otthonában.

Azért hulljon le a lepel az 50 évig tévesen számontartott eredményről is! 1974-ben, amikor az 1924-es olimpián szereplő, még élő norvég sportolóknak egy összejövetelt szerveztek, egy sporttörténész

hibát talált az ugrásokért kapott pontszámok összeadásakor.

Vagyis aki a csaló maratoni futó esetéhez hasonlóan arra gondolt, hogy esetleg Haugot egy madár repítette távolabbra Haugennél, az tévedett. Ennél kevésbé meseszerű a két síugró sztorija!

A svéd Gillis Grafström és a kanadai jégkorong-válogatott sztorija és a legendák könyvébe illik, de más okból. Ők ugyanis megvédték az olimpiai bajnoki címüket. Ezen a kijelentésen sem kell megütközni, tudván azt, hogy ez volt az első téli olimpia. Ugyanis

a műkorcsolya és a jégkorong az 1920-as antwerpeni nyári (!) ötkarikás játékokon is szerepelt.

A korcsolyázó úr nyári és téli játékokon kapott pontszámait manapság felesleges elemezni, de a hokisok teljesítménye megér négy mondatot.

Ugyanis az 1920 nyári játékokon a Kanadát képviselő Winnipeg Falcons klubcsapata Csehszlovákiát 15-0-ra, az Egyesült Államokat 2-0-ra, a döntőben Svédországot 12-1-re győzte le. Míg négy évvel később a juharlevelesek Svájcot 33-0-ra, Csehszlovákiát 30-0-ra, Svédországot 22-0-ra, Nagy-Britanniát 19-2-re, az Egyesült Államokat 6-1-re győzték le. Vagyis 110-3-as gólkülönbséggel lettek aranyérmesek! Akkoriban kicsit más lehetett a védekezés, mert a torna során 17,3-es meccsenkénti gólátlagot produkáltak a csapatok.

Sonja Henie, a norvég műkorcsolyázó. MTI Fotó/UPI

Ugyan egy félmondattal letudtuk a műkorcsolya férfi számában győztes Grafström úr teljesítményét, azért ne menjünk el ennyivel egy norvég hölgy (illetve akkor még kislány) szereplése mellett. Igaz Sonja Henie nemhogy dobogóra nem állt, de egyetlen vetélytársát sem tudta megelőzni. Mégis

talán az egyetlen sportoló 1924-ből, akinek az utókor ismeri a nevét.

Nem az ott elért utolsó helye miatt. Hanem a későbbiek okán. Ugyanis a Chamonix-ban még csak 11 éves kislány négy évvel később már „érett” 15 évesként először lett olimpiai bajnok. Aztán nyert 1932-ben és 1936-ban is, és ki tudja hányszor tudott volna még, ha a II. világháború nem szól közbe, és rendeznek olimpiát 1940-ben és 1944-ben is. Mert még ’44-ben is csak 32 éves volt. Mivel 1936-ban, 24 évesen abbahagyta amatőr műkorcsolyázó pályafutását, „csak” háromszoros olimpiai bajnok, és tízszeres világbajnok.

A sportkarrierje után amerikai filmek sztárja lett, még a hollywood-i Hírességek Sétányán is kapott egy csillagot.

Egészen különleges életút az övé, és tény, hogy az 1924-es téli olimpia utolsó helye volt az első lépése a sok területen elért világhír felé.

 

A nyitóképen: A Chamonix-völgy a francia Alpokban, a Mont Blanc lábánál. Itt rendezték az első téli olimpiát, 1924-ben.

MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

 

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés