Fogd a puskát, és fuss a havon!

2022. január 13. 0:06

Írta: Edvi László
15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis írások alapján valószínűleg senki nem lesz egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokról szállítják az érmeket. 22 nappal a nyitóünnepség előtt a férfi biatlonosokkal foglalkozunk.

A biatlon az egyik legrégebbi téli sportág, mégis csak 1960-ban debütált a játékokon. Ez persze csak részben igaz, mert már az első havas-jeges ötkarikás viadalon is szerepelt egy military patrol nevű sport, amely kísértetiesen hasonlított a mai biatlonhoz. Vagy fogalmazzunk úgy:

nem volt messzebb tőle, mint az 1924-es jégkorong a maitól.

Ebben a military patrolban négyfős csapatok futottak sílécen, valamikor megálltak és lőttek. 1924-ben hat ország indított csapatot, de csak négy ért célba, és ez a tény évtizedekre visszavetette a sportágat. Ugyanis 1928-ban, 1936-ban és 1948-ban csak bemutatóként szerepelt a játékokon, a többi alkalommal még úgy sem. Pedig az Alpok négy országán (Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország) kívül a Tátra két állama (Lengyelország és Csehszlovákia), továbbá Dánián kívül a többi skandináv is érdeklődött iránta, és néha Románia is megjelent. Sőt, 1948-ban először az Egyesült Államok versenyzői is rajthoz álltak St. Moritzban.

Mégis igazán az 1960-as, Squaw Valley-i játékokig kellett várni, hogy belépjen az „ígéret földjére”.

Ekkor hívták először biatlonnak, és ekkor már nem csapatverseny volt, hanem egyéni.

Egyetlen számban, a férfiak 20 km-es versenyében hirdettek győztest.

1968-ban már két aranyat osztottak, az „úttörő szám” a 20 km mellett a régi military patrol előtt tisztelegve 4x7,5 km-es váltót is rendeztek. 1980-ban a két szám a 10 km-es sprinttel háromra bővült, majd 1992-ben jött az igazi áttörés:

ezt a három versenyt már a hölgyeknek is megrendezték

, vagyis megduplázódott a számok száma! Ekkor vált igazán nagykorúvá a biatlon.

2002-ben már négy-négy versenyt rendeztek, majd 2006-ban öt férfi és öt női számmal kialakult az a program, ami  mostanáig már csak annyit változott, hogy 2014-ben bekerült tizenegyediknek a vegyes váltó, ahol két-két férfi és nő küzd egymással, és az elemekkel.

A győztes norvég Ole Einar Björndalen a biatlonosok férfi 10 kilométeres sprintszámában Szocsiban, 2014-ben. Tőle több aranyérmet senki nem nyert téli olimpián. MTI Fotó: Illyés Tibor

Pekingban a férfiak első versenye az egyéni indításos lesz. Ez a legrégebbi, és itt a leghosszabb a táv: a klasszikus 20 km. A négy lövészetet fekvő, álló, fekvő, álló sorrendben kell végrehajtani. A többi versenyszámmal ellentétben a versenyzők nem büntetőkört futnak lövőhiba esetén, hanem 1 percet hozzáadnak az idejükhöz. Egy-egy elvétett céltábla még jobban fáj, mint egyébként, mert

egy büntetőkört 20-25 másodperc alatt futnak le a versenyzők.

A legnagyobb esélyes a fiatal norvég Sturla Holm Laegreid, aki az egyik legpontosabb lövő az egész mezőnyben. Mind a fekvő, mind az álló lövészete 91%-os az idei szezonban, ami kimagasló teljesítmény. Ő a szám 2021-es világbajnoka, és megnyerte az idénynyitó östersundi viadalt is. Mindkét futamot hibátlan lövészettel teljesítette. Az eddigi világkupa-pályafutása alatt összesen 4 egyéni indításos versenyt rendeztek, ebből hármat megnyert, egyen pedig második helyen végzett. De nem szabad leírni a többi norvég versenyzőt, a franciák közül Quentin Fillon Mailletet és Emilien Jacquelint, valamint a svéd Sebastian Samuelssont.

A férfi biatlonosok 15 kilométeres tömegrajtos versenyének mezőnye a phjongcshangi téli olimpián 2018. február 18-án. Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Az utóbb említetteknek nagyobb esélyük lesz majd a négy nappal később rendezett sprintversenyen. Ez minden tekintetben csak a fele az egyéninek, hiszen itt 10km-t kell futni, és 2 lövészet lesz. Ez a legkiszámíthatatlanabb szám, itt szinte bárki csúcsra érhet. Mint minden számban itt is Tarjei Bö, az öccse Johannes Thingnes Bö, Laegreid, az összetett világkupa jelenlegi éllovasa Fillon Maillet, a mögötte második Jacquelin, a svédek közül Samuelsson és Ponsiuloma indul a legjobb esélyekkel. Nem lenne meglepetés, ha ezen versenyzők közül kerülne ki a pekingi verseny három dobogósa. Ha csak a szakági világkupát nézzük, akkor Jacquelin győzelmét lehetne várni, hiszen ő az, aki a pontverseny első helyén áll jelenleg. A franciától viszont már nem egyszer láthattuk, mennyire össze tud zuhanni az utolsó lövészetre, ha nagy a tét. Ha viszont kicsit korábbra tekintünk, akkor

Johannes Bö lehet az aranyérem várományosa.

Bö az elmúlt három év összetett világkupa győztese, akit megszorongani is csak Laegreid tudott a tavalyi szezonban. De az idei évadban halványabb teljesítményt nyújt, összetettben csak a 7. helyen áll, és futamgyőzelme is csak egy van. Főleg lövészetben esett vissza, futásban pedig felértek hozzá többen is. Már nincs meg az az előnye, hogy akár egy lövőhibával többet is elkövethet, mint a többiek, mert úgy is annyival gyorsabb náluk. Annyi biztos, hogy címvédés nem lesz Pekingben, mert a 2018-as győztes, a német Arnd Peiffer azóta visszavonult.

A norvég Johannes Thingnes Bö az egyetlen a négy évvel ezelőtti férfi egyéni olimpiai bajnokok közül, aki nem vonult vissza, vagyis címet védhet. Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

A következő verseny az üldözéses lesz, ahol majd a sprintben kialakult időkülönbségekkel rajtolhat az első 60, mert itt maximum ennyien indulhatnak. Aki nagyon elrontja a sprintet, az itt sem reménykedhet kimagasló eredményben.

A váltóverseny mindig egy nagyon várt pontja az adott világeseménynek.

Itt egy komoly francia-norvég párharc várható az aranyéremért.

Az idén megrendezett mindkét váltót a norvégok nyerték, és a franciák lettek a másodikok. Az összetett világkupa első két helyén viszont jelenleg két francia található. A címvédő svéd váltót sem szabad kihagyni az esélyesek közül, valamint az orosz és a német váltónak is lehet beleszólása a dolgokba.

A biatlon versenyek mindig a tömegrajtos futammal zárulnak. A rajt nagyon látványos, mert

ez az egyetlen olyan egyéni szám, ahol az egész mezőny egyszerre indul

, és mind a 30 résztvevő egyszerre érkezik a lőtérre is. Itt sem lehet címvédés, mert Arnd Peifferhez hasonlóan az üldözésest és a tömegrajtost nyerő, minden idők egyik legsikeresebb versenyzője, Martin Fourcade sem aktív már.

 

 

A nyitóképen: A férfi biatlonosok 4x7,5 kilométeres váltóversenyének mezőnye rajtol a phjongcshangi téli olimpián az Alpensia Sílövő Központban 2018. február 23-án.

MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés