Bálint László: Csercseszov kísérletezik, még keresi az ideális összetételű kezdőcsapatot

2022. február 22. 11:51

Írta: Vámos Tamás
A Fradi legendája ugyan még nem találkozott az orosz mesterrel, de maximálisan bízik benne, ugyanakkor nagyobb figyelmet fordítana az utánpótlásra. Fenyvesi Máté profizmusát példaként állítja mindenki elé, egyébként boldogan él feleségével, komondor testőreivel és három lovával a Szentendrei-félszigeten.

Kezdjük a legaktuálisabbal: miként fogadta, hogy az MTK ellen csupán egy 0-0-ra volt képes a Fradi?

Kétségtelen, hogy nem volt ideális a végeredmény, de ezt elsősorban azzal magyarázom, hogy még alakulóban van a csapat, hiszen Sztanyiszlav Csercseszovnak az új játékosokkal is össze kell szoknia. Az nem lehet kérdés, hogy az elsődleges cél a bajnokság megnyerése, de éppen a közelmúltban érkezett futballistákkal már a jövő Ferencvárosa is épül, amely – reményeink szerint – nyáron újra a Bajnokok Ligájában próbál eredményes lenni.

Láthatóan döcög még a szekér, hiszen Sztanyiszlav Csercseszovval eddig két győzelmet, egy döntetlent és két vereséget tud felmutatni a csapat. Mi lehet az egyben járás oka?

Az utóbbi fél évben három vezetőedző is dolgozott a csapattal; Szerhij Rebrov, Peter Stöger és Csercseszov is merőben más karakter, ehhez mindannyiszor alkalmazkodniuk kellett a játékosoknak. Rebrov szigora után Stögernél kis szabadságot kaptak, ráadásul a játékrendszer is kötetlenebb volt. Akadtak, aki e megváltozott körülményekkel élni tudtak (elsősorban Vécsei Bálint), és voltak olyanok, akik kevésbé.

Az eredmények nem jöttek annyira, mint korábban, így bebizonyosodott, hogy a Ferencvárosnak más mentalitású edzőre volt szüksége. Így került képbe a Stögernél eltérőbb karakterű, de Rebrovhoz hasonlóan szigorú Csercseszov.

Akinek különböző okok miatt (koronavírus-járvány, Afrika Kupa-szereplés), nem volt túlságosan hosszú ideje megismerkedni a játékosokkal, éppen ezért még mindig keresi az ideális összetételű csapatot. Ez egy fejlődési időszak, amelyben nem lehet egyik napról a másikra sziporkázó játékot nyújtani. A tavaszi szezon arra mindenképpen alkalmas lesz, hogy Csercseszov tovább kísérletezzen akár a csapat összetételében, akár a játékrendszert illetően.

Bálint Lászlót (balról a harmadik) az MLSZ-ben sem felejtették el, négy éve 70. születésnapja alkalmából is felköszöntötték. Fotó: mlsz.hu

Az FTC Baráti Kör elnökeként már találkozott az orosz mesterrel?

A tagok közül az edzésekre többen is kijárunk, de szervezett megbeszélésre még nem került sor, elsősorban a Covid-járvány miatt, hiszen többen is veszélyeztetett korban vagyunk. A tervek szerint – egy hosszabb szünetet követően - március végén lesz az első ülésünk, és ezt követően reméljük, Sztanyiszlav Csercseszovvl is találkozhatunk.

Miként tudja elfogadni, hogy immár 10 éve kizárólag külföldi szakemberek (Ricardo Moniz, Thomas Doll, Szerhij Rebrov, Peter Stöger és Sztanyiszlav Csercseszov) irányítják a Ferencváros szakmai munkáját?

Elismerem mindannyiukat, szívesen is látom a komoly kvalitású szakembereket, hiszen az ő tudásukból, mentalitásukból nem csak a Fradi, hanem a teljes magyar labdarúgás profitálhat. Ilyen volt Rebrov és Stöger is, Csercseszov pedig több évig irányította az orosz válogatottat, komoly sikereket is elért velük, tehát a szakmai tudása vitathatatlan. De gyorsan hozzáteszem, a magyar edzőket is preferálnám, arra nagyon kíváncsi lennék, hogy például Bognár Gyuri egy paksinál sokkal jobb játékosállománnyal mire lenne képes?

S azt a Ferencváros legendájaként vagy éppen a Fradi Baráti Kör elnökeként miként éli meg, hogy külföldi játékosok tömkelege alkotja a csapatot? A télen is érkezett Bulgáriából brazil, Csehországból és Görögországból nigériai, vagy éppen Argentínából helyi futballista – teljesen reménytelen, hogy a klub tehetségei ne szoruljanak ennyire háttérbe?

Megpróbálom magammal elhitetni, hogy a sok légiós szerződtetése a nemzetközi trend... Pedig valóban az lenne a természetes, és a szívünknek igazán tetsző, hogy sok Fradi-kötődésű játékos alkossa az első csapat keretét.

Az utánpótlás szakágban komoly törekvés  van arra, hogy minél több játékost neveljünk ki. Igenis ez lenne a jövő útja: a saját utánpótlásból felkerülő, piacképes labdarúgókat nevelni! Hiszen kérem szépen, ez a legjobb üzlet! S az is meggyőződésem, hogy a születési rátából adódóan a mai magyar fiatalok semmivel sem tehetségtelenebbek, mint Albert Flóri, Rákosi Gyula, Fenyvesi Máté vagy éppen Mészöly Kálmán volt 18-20 évesen. Csak ma már más világot élünk: megszűntek a grundok, így egyéb módon kell felkutatni, megtalálni őket! Az viszont valóban igaz: manapság lényegesen kevesebben akarnak futballisták lenni. A modern civilizáció elszippantja a gyerekeket a sporttól, és jó esetben a számítógép előtt „játsszák” a focit. De ha már itt tartunk: a hideg kiráz attól, hogy már E-sport is létezik! A jelenséggel, a számítástechnika térnyerésével nincsen semmi bajom, de könyörgöm, ne nevezzük már „sportnak”, ha két fiatal leül egymással játszani, és órákon át a számítógép előtt görnyednek! Ennek az égegyadta világon semmi köze nincs a sporthoz!

Szomorú aktualitása is van a beszélgetésünknek, ugyanis a napokban hunyt el korábbi csapattársa, a Ferencváros szintén legendás labdarúgója, dr. Fenyvesi Máté. Milyen emlékeket őriz leginkább vele kapcsolatban? Kérem, meséljen róla!

Egy kicsit elfogult vagyok vele, hiszen annak idején úgy kerültünk kapcsolatba, hogy ő már – a korából adódóan is - gyakran visszajátszott a tartalékcsapatba. De minden gesztusán, mozdulatán érződött a profizmus, az első csapat szellemisége, így mi, akkori fiatalok rengeteget tanulhattunk tőle. Kezdetben még magázódtunk, de miután felkerültünk az első csapathoz, egyből azt mondta nekünk, „most már itt az idő, hogy tegeződjünk!” Sportemberként is szenzációs volt, mindig kihozta magából a maximumot, hihetetlen fizikai adottságai voltak. Legendás volt a gyorsasága, egy beszélgetésünk alkalmával például elárulta, egy mérkőzésen miért sprintel el akár 40-szer is a szélen, holott nem is mindig ő kapja a labdát? „A válasz roppant egyszerű: ha a bekk 40-szer próbálja velem tartani a lépést, nem biztos, hogy a 41. alkalommal is fel tudja venni velem a versenyt. S innentől kezdve nyert ügyem van…” Ez a fajta profi mentalitás volt jellemző a hozzáállására és egész életére...

A két testőr, Igaz és Bodza remek társaság Fotó: nso.hu/Tumbász Hédi

Egyébként ön hogyan él? Miként telik egy napja? Korábban sikeres szívműtétről is lehetett olvasni, no, és hogy az utóbbi években igazán idilli környezetben él: a Szentendrei-félszigeten lovak és kutyák társaságában…

Immáron 30 éve van egy ingatlanfejlesztő cégem, ahová a mai napig bejárok dolgozni, ha már nem is teljes munkaidőben, de egy héten minimum négyszer. Ezzel együtt a Covid-járvány is hatással van az életemre, az oltásokon kívül a közvetlen, személyes kapcsolatok minimalizálásával is próbálok védekezni. A szívműtétem után félévente járok kontrollra. Annak idején az orvosom annyit mondott: „Bálint úr! Olyan jól sikerült a beavatkozás, hogy 20 év garanciát vállalunk!” Erre csak annyit feleltem: „Doktor úr! Akkor még biztosan találkozunk, hiszen ez kevés lesz, én tovább szeretnék élni!” A feleségemmel az állatok társaságában nagyon jól érezzük magunkat: két komondorunk, Igaz és Bodza a mi testőreink. Korábban öt lovunk volt, de kettő már meghalt, így egy kancánk és két csődörünk maradt. Az az erő, az a fenséges magatartás, amely a lovakból árad, semelyik másik állatra nem jellemző. S ami az emberek életére is jellemző, a kutyáknál és a lovaknál is beigazolódik: a hölgyek a főnökök, a fiúk pedig mindenhová követik őket… 

Sztanyiszlav Csercseszovnak még sok munkája lesz a Fradival! Fotó: MTI/Vasvári Tamás 

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés