Mintha a Sors írta volna Wimbledonban az első hét történeteit – de ki fogja a történelmet a másodikon?

2022. július 5. 17:07
Mozgalmas héten van túl a wimbledoni teniszbajnokság. Megszakadt két egészen valőszínűtlen győzelmi sorozat: a nőknél az évezred leghosszabbja, a férfiaknál a legváratlanabbja, míg Novak Djokovic és Rafael Nadal továbbra is megállíthatatlanul robognak egymás felé, bár egy-egy döccenő még felütheti a fejét a döntőig mindkettejüknek. Az első hét fontosabb szálait foglaltuk össze.

Hiába indult öt magyar teniszező is az idén Wimbledonban az urak és a hölgyek egyes főtábláján, sajnos a második fordulónál tovább sem Udvardy Panna, sem Gálfi Dalma útja nem vezetett. A legközelebb élete és az idei wimbeldoni tornájának második hatalmas bravúrjához Udvardy Panna állt, akinek még meccslabdái is voltak a kiemelt, belga Elise Mertens ellen, ám végül nagy csatában búcsúzott. 

Ígyhát a negyedik naptól át kellett állnunk a magyar tenisz ínségesebb időiben megszokott módra, a nemzetközi történetek és végső esélyesek figyelésére.

A két legnagyobb történet és a két legnagyobb esélyes története végül összeért mind a két versenyben.

A hölgyeknél a lengyel világelső és friss Roland Garros-bajnok, Iga Świątek az évezred leghosszabb női győzelmi sorozatát építgette tovább az első wimbledoni fordulókban. Annyi eközben is látszott rajta, hogy továbbra sem igazán ül a játéka füvön, és bár kiemelkedően fogékony, intelligens játékos, pár meccs alatt nem illesztette össze a legtréfásabb borítás kirakósát.

Ennek ellenére továbbra is őt tartották a torna esélyesének, amikor a harmadik fordulóban a francia Alizé Cornet-val találkozott. Egész egyszerűen azért, mert már nemigen emlékezett senki, milyen az, amikor elveszít egy teniszmeccset. Több mint négy hónap távlatából kellett volna, és az emlék azóta zsinórban harminchét győzelem révén vált egyre foszlékonyabbá. Ennél többet sem Venus, sem Serena Williams nem nyert egyhuzamban.

Ritka, hogy a világelső ne a teniszvilág legszentebb pályájára, a Center Courtra legyen hivatalos Wimbledonban, de ezen a Świątek-Cornet meccsen a sors így hozta.

Ugyanúgy az 1-es pályára írták ki őket, mint Alizé Cornet egyetlen korábbi akutális világelső elleni meccsét Grand Slam tornán. Akkor, 2014-ben Cornet az ötszörös bajnok, rettegett Serena Willamsszel játszott. És élete játékával megverte őt. Nyolc évvel később a Serena győzelmi sorozatát megdöntő Świątek ellen, ugyanazon a világelsők által ritkán látogatott pályán, ugyancsak élete játékát nyújtotta. És nyert – erre a pályára született. 

A hölgyek egyes versenye ezzel tökéletesen nyílttá vált a végjátékra. A mai, keddi napon negyeddöntőket játszó ágon az ejtéseiről, finom kezéről híres tunéziai harmadik kiemelt, Ons Jabeur döntőbe jutását csak nála, vagy éppen Cornet-nál jóval gyengébb játékosok próbálják megakadályozni, de a másik, Świątekot immár nélkülöző ágról bárki jut is be ellene a döntőbe, emez a játékos lesz az esélyes. Vagy a korábbi bajnok, román Simona Halep, vagy a fonákkirálynő, amerikai Amanda Anisimova, avagy a nyakigláb, szépen ütő kazah, Elena Rybakina.

Az urak versenyében egy alig hihető mese tartotta lázban eddig a közönséget, minthogy a két fő esélyes, Djokovic és Nadal aránylag simán menetelt a negyeddöntőig. Főszereplője egy holland figura, Tim van Rijthoven. Juniorként egyike volt a tehetségeseknek, de nem a világraszóló fajtából. Profinak állt, majd nyolc éven át járta a világot; ette a betörni vágyó teniszezők keserű kenyerét.

Nyolc év alatt soha egyetlen alkalommal sem sikerült eljutnia addig, hogy akár a legkisebb ATP-verseny főtábláján egyetlen kis meccset, egy aprócska meccset nyerjen.

Nyolc év selejtezés – semmi siker. Egyetlen egyszer szerepelhetett főtáblán, hat éve egy holtszezonos, jelentéktlen rangú versenyen. De még itt is, mint életében mindig, kikapott a selejtezőben, csak aztán a visszalépések miatt vele töltötték fel a táblát, hogy ott aztán ismét kikapjon.

És akkor kapott június elején egy szabadkártyát hazai kedélyemelőnek a hollandok egy kisebb füves versenyére, az 's-Hertogenboschban rendezett ATP 250-esre. Élete első meccsei a világtenisz első osztályában olyan időszakában az évnek, amikor a teniszezők zöme nem valami távoli szigeten strandol. Egy felfoghatatlan héten iziben megverte Taylor Fritzet, aki idén mesterversenyt nyert, és wimbledoni elődöntőért játszik holnap; majd azt a Felix Auger-Aliassimet, aki tavaly Federert is legyőzte füvön; végül a döntőben a világelső Danyil Medvegyevet.

Élete első számon tartott versenyén egy Roger Federer például szettet sem nyert. Tim van Rijthoven az egész tornát.

Ezután kapott egy szabadkártyát Wimbledonba is. És egész egyszerűen továbbra sem kapott ki; élete első Grand Slam tornáján a jelentős mérföldkőnek számító második hétig jutott. A világranglista kétszázadik helyén kívül kezdte meg júniust, és a hó végére három meccset nyert a világ legfontosabb főtábláján. Összehasonlításképp: Piros Zsombor bőven kétszázon belül kezdte meg a füves szezont, és a wimbledoni selejtezőben tudott csak két meccset nyerni.

Az egész hónapon és nyolc füves pályás meccsen át veretlen Rijthoven – akit a sors 2022 júniusának legjobb füvespályás teniszezőjének rendelt – a negyedik fordulóban az elmúlt tíz év legjobb füves játékosával, Novak Djokoviccsal játszott. Természetesen a legfőbb szentélyben, a Center Courton. A hatalmas, tiszta kék szemeit továbbra is csak a labdán tartotta; megállta, hogy belegondoljon, hová jutott júliusra. 

A második játszmában konkrétan jobb teniszezőnek hatott, mint a háromszoros címvédő, hatszoros wimbledoni bajnok Djokovic. És ami Djokovic ellen még ebből nem következik egyenesen: meg is nyerte a szettet.

Minden idők legnagyobb teniszsztoriját megírni azonban nem maradt ereje, Djokovic simán őrölte fel a harmadik-negyedik játékban. 

Így kialakult a férfiak negyeddöntős mezőnye. A továbbra is topfavorit Djokovic a csodatini Alcarazt hatalmas meccsen legyőző csoda-márpontnem-tini Jannik Sinnerrel játsza a legnehezebbnek ígérkező meccsét a döntőig ma délután fél 3-tól. Rafael Nadalra egy nagy adogató, tornagyőzelemmel érkező Taylor Fritz vár a holnapi negyeddöntőben, ám az igazi nagy galibát majd az óriásölő ausztrál fenegyerek Nick Kyrgios okozhatja neki az elődöntőben.

Minden részleges fenyegetéssel együtt is, érik a Djokovic-Nadal döntő. Ahol gyakorlatilag eldönthetik a tenisztörténelmet egymás között. (Bár ezt már vagy ötször így gondoltuk.)

Apró jó hírek a wimbledoni pálya környékéről

A legendás Királyi Páholyba a minap a brit sport gondosan válogatott kiválóságait hívták meg. Például a szövetségi kapitány, Gareth Southgate, vagy a 2017-ben Budapesten világbajnoki címet nyerő műugró, Tom Daley mellett az öttusa uralkodó olimpiai bajnokát, Joe Choongot, aki a lovagláspártiak egyik legfőbb szószólója.

  Amíg a britek a helyén tudják kezelni az öttusát, és Choongot ilyen illő, a világ egyik legkomolyabb sportolójának kijáró tisztelettel övezik, talán nincs veszve a sportok sportjának ügye.

Az idén száz éves Center Court ünnepségén a torna korábbi nagy bajnokait állították rivaldafénybe ismét. A legnagyobb, egekig érő ovációt az urak rekordbajnoka, Roger Federer kapta. 

Mondjunk egy ennél méltóságteljesebb bevonulást a világ sportjából...

Nyitókép: Novak Djokovic üdvözli a füvespályás tenisszel rendelkezők szűk kasztjában Tim van Rijthovent. Fotó: Adrian Dennis / AFP

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés