Az Újpest olimpiai bajnok legendája, Nagy László a Mandinernek: Az ember már frászt kap, ki megy el a következő héten!

2022. augusztus 12. 16:11

Írta: Vámos Tamás
Egészen vészjósló napok járnak az újpesti futballkedvelőkre: röpke egy hónap alatt három legendától is búcsúznak, hiszen Törőcsik András és Kardos József után a két világbajnokságot is megjárt, 56-szoros válogatott balhátvéd, Tóth József csütörtökön hunyt el.

A szurkolóknak is nehéz ezeket a veszteségeket feldolgozni, de vajon mit élhet át, aki mindhárom klasszissal együtt játszott, és jó barátságot is ápolt velük? A mindig vidám Nagy Lászlót is láthatóan lesújtották ezek a tragédiák.

- A temető lassan megtelik újpesti klasszisokkal, hiszen Göröcs Jánost sem rég vesztettük el (az újpesti aranycsapat klasszisa két és fél éve, 2020 februárjában hunyt el – a szerk.), komolyan mondom, az ember már frászt kap, hogy ki megy el a következő héten. Potyogunk rendesen…

- Kérem, segítse felidézni játékostársai klasszisát, személyiségét, hiszen mindhármukkal együtt játszott. Törőcsik András akár világklasszis is lehetett volna. Vele nem csak az Újpestben, hanem a válogatottban is együtt futballozott, egyaránt részt vettek az 1978-as világbajnokságon.

- Sokan, sokszor elmondták már, de

Törő tényleg fantasztikus futballista volt, egy ösztönös zseni. Alkalmazkodott a csapatjátékhoz, de ő akkora egyéniség volt, hogy inkább nekünk kellett felnőnünk, és alkalmazkodnunk hozzá.

Azért is végig maximálisan koncentrálnunk kellett mellette, mert teljesen kiszámíthatatlan volt a játéka, nem csak az ellenfelek, gyakran mi sem tudtuk, hogy a következő pillanatban milyen váratlan dolgot húz meg éppen. A riválisok védelmét valósággal megbolondította, nem véletlenül imádta őt a közönség, jó pár ezer ember kizárólag miatta járt ki a mérkőzésekre. A nem túl szép emlékű argentínai világbajnokságra együtt jutottunk ki, sosem felejtem el, hogy az ő klasszisának köszönhetem, hogy a Bolívia elleni pótselejtezőn – csereként beállva - gólt szerezhettem. Egy előreívelést mellel, zseniálisan lekészített, nekem pedig csak a kaput kellett eltalálnom. Sajnos az argentinok elleni vb-nyitómeccsen 87 percig ütötték, vágták őt, nem véletlen, hogy elszakadt nála a cérna, és kiállították. Ez nem egy szép emlék, de Törővel azért volt élmény együtt játszani, mert melyik futballista nem szeret nyerni? S mivel ő állandó, potenciális gólveszélyt jelentett az ellenfél kapujára, több védő figyelmét is lekötötte, gyakran szerepeltünk együtt, győztes csapatban.

Törő a riválisok védelmét valósággal megbolondította Fotó: MTI/Németh Ferenc

- Kardos József is egy kiváló képességekkel megáldott labdarúgó volt…

- Ő rá azért is gondolok különös szeretettel, mert nem csak csapattársam, hanem játékosom is volt 1985-1987 között, amikor Göröcs Titivel együtt irányítottuk az NB I-es csapatot. „Kard” hihetetlenül jó futballista volt, nem véletlenül nevezte el Szendrei Józsi Hierrónak, hiszen nagyon hasonlított a játékstílusa a spanyol világsztáréhoz.

Számos alkalommal előfordult, hogy a saját kapuja előtt megszerezte a labdát, és hihetetlen fizikumának, labdabiztonságának és cselezőkészségének köszönhetően az ellenfél ötöséig menetelt vele.

Az Újpestben és a válogatottban is rendszeresen a védelem előtt játszott, ma úgy mondanánk, hogy szűrőként, hiszen tényleg mindent tudott a futballról; ha a labda a közelében volt, egyszerűen nem tudott elfáradni! A nyolcvanas évek elején Temesvári Miklós volt a vezetőedző, és gyakran a salakon edzettünk. Egyszer az volt a feladat, hogy a támadások során a labda nem juthatott be a 16-oson belülre.”Kard” mentalitására tökéletesen jellemző volt, hogy inkább annyiszor becsúszott, hogy leégette magáról a melegítőt, minthogy ne teljesítse mindannyiszor a feladatot. Más kérdés, hogy edzésen sosem szerette a fizikai felkészítést, de hát melyik futballista kedveli a labda nélküli sok futást? Sajnálom, hogy az élete végére egyedül maradt, jobban kellett volna vigyáznunk rá. Hiszen nem azt érdemelte, hogy a lakásában – miután rosszul lett, és elcsúszott a fürdőszobában – csak több nap után találjanak rá…

Tóth József 56-szor szerepelt a magyar válogatottban, két világbajnokságon vett részt. Fotó: mlsz.hu

-  Az újpesti futball harmadik korszakos egyéniségét, Tóth Józsefet a napokban veszítettük el…

- Jokka egy igazi őserő volt, végigszáguldozta a meccset a bal szélen, éppen ezért nem csak a védekezésből, hanem rengeteg támadásból is kivette a részét. Egészen kiváló fizikai állapotára jellemző, hogy miután egyszer,

40 évesen hazalátogatott a finnországi légióskodásból, beállt hozzánk egy edzésre, akkor éppen az újpesti ifiket edzettem. A tízkörös fizikai felkészítés első hét-nyolc körében kedélyesen elbeszélgetett a fiatalokkal, majd a táv utolsó harmadában két kört vert rájuk. Ha nem látom, nem hiszem el!

Játéktudására és fizikai felkészültségére jellemző, hogy a finnek még jóval 40 fölött is honosítani akarták, hiszen azt szerették volna, hogy az ő válogatottjukban is szerepeljen! Nem  tudom, hogy alakul az élete, ha nem tér haza, és kinn marad, de tény: az utolsó éveiben sok keserűség érte ezt a tündéri embert…  

Nyitókép Nagy Lászlót lesújtották a játékostársak tragédiái Fotó: Facebook/Nagy László

 

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés