Nem találták meg a serpák Suhajda Szilárdot, befejezték a keresést
Csisztu Zsuzsa és Pálfy Dániel írása
Nem találta meg a magyar hegymászót a keresésére indult mentőcsapat
Suhajda Szilárd kommunikációs csapata szombaton közzétett közleményében arról tájékoztatott, hogy a magyar hegymászó keresésére indult három nepáli serpából álló mentőegység emberfeletti munkája ellenére sem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten.
Órákon át kutattak a Hillary-lépcső bővebb területén, ahol a hegymászót utoljára életben látták. A serpák 8750 méter és a 8848 méteres csúcs között többször fel-alá másztak és keresték Szilárd nyomát, mindhiába.
Jelenleg a keresésben részt vevő serpák biztonságos visszatérése a hazai háttércsapat prioritása.
A hazai háttércsapat május 25-én kora este értesült róla, hogy egy másik expedíció serpája a reggeli órákban körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában látta Szilárdot. A serpa korábbról személyesen ismerte Szilárdot, így kétség sem fért hozzá, hogy őt látta. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
A serpa vezető rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról ezért semmilyen módon nem tudott segíteni Szilárdnak, aki ráadásul a mászóúttól valamivel távolabb feküdt, ezért nem kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez. Kötélbiztosítás nélkül megközelítése is életveszélyes lett volna.
Az információ birtokában a háttércsapat a helyzetértékelést követően azonnal megkezdte a mentés szervezését, és az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án reggel megkísérelnek helikopterrel felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. Ezzel egy időben három serpát elindítanak Szilárdért, akik optimális esetben már május 26-án, a késői órákban felérhetnek hozzá.
A tervek szerint 26-án reggel elindult felfelé a mentésre szervezett három fős serpa csapat, köztük a téli K2-t elsőként megmászó Gelje Sherpa, hogy elérjék Suhajda Szilárdot. A neves olasz hegymászó és helikopter-pilóta, Simone Moro Katmanduból gépével egyenesen a 2-es táborba vitte őket, majd egy felderítő repülésre indult, hogy átvizsgálja a hegy déli oldalát, kizárva annak esélyét, hogy Szilárd közben lezuhant.
A három serpa 26-án nepáli idő szerint délelőtt 10:00 órakor indult el a 6400 méteren lévő 2-es táborból. Rendkívül gyorsan, hét óra alatt elérték a 7950 méteren lévő 4-es tábort. Ez az út egy átlagos mászónak két napra elosztva ennek az időnek a háromszorosa. Itt egy negyedik serpa és egy segítő várta őket sátorban. Egyikük csatlakozni tervezett a keresőkhöz, másikuk feladata a többiek étellel, itallal történő ellátása volt.
Rövid pihenőt követően, a szél csitulása után mindössze két órával felérkezésük után, nepáli idő szerint 19:15-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső irányába, majd a negyedik később indult utánuk. Egész éjjel másztak, a Hillary-lépcsőt már hajnalhasadáskor elérték.
Először felmásztak egészen a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A Hillary-lépcső környékét tüzetesen átvizsgálták, minden lehetséges esésvonalat az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől.
Ezután a lépcső alatti, Déli-csúcsig (8750 m) vezető szakaszt és annak belátható környékét vizsgálták át, eredménytelenül. Ekkor a háttércsapattal történt egyeztetést követően közösen úgy döntöttek, hogy a keresést berekesztik. Május 28-án még egy utolsó helikopteres repülést végeznek a hegy 2-es tábor feletti oldalának átkutatására.
27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját. Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény.
Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.
Suhajda Szilárd az egyik legeredményesebb magyar expedíciós hegymászó volt. 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. A Mount Everesten a nyomkövetője alapján mért 8795 méteres elért magassággal Suhajda Szilárd az, aki a legmagasabbra jutott magyar palack és serpák nélkül.
A helikopteres jelentés után indultak el a hegyvezetők Suhajda Szilárdért
Mint arról korábban írtunk már, hatalmas háttérmunka zajlik, amellyel szervezik a világklasszis hegyvezetőkből álló mentőcsapat útját Suhajda Szilárdhoz. Az egész akció akkor indult meg a hegynek föl, miután
Mi az a Hillary-lépcső?
A Hillary-lépcső 12 méter magas, szinte függőleges szikla, az utolsó nagy megpróbáltatás a Mount Everest csúcsára tartó mászók útján. A sziklát az új-zélandi Edmund Hillaryről nevezték el, aki elsőként jutott fel a 8848 méter magas Mount Everestre 1953-ban Tenzing Norgay nepáli serpa kíséretében. Azt nem lehet most megmondani, hogy ezen milyen magasságban járhatott Suhajda Szilárd.
Íme a mentőcsapat
A már akklimatizálódott és oxigénnel támogatott három serpa gyalog halad felfelé, és hamarosan elérik a Hillary-lépcsőt írja az explorersweb szakportál.
Így nézni a Himalájában egy mentőakció közelről, itt megnézheti hogyan mentett Gelje Serpa egy másik akcióban a Suhajda mentőakció előtt:
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a világklasszisnak számító és nagyon gyakorlott három hegyi vezetőből álló csoport a 2-es táborból indult, ahonnan normális menet szerint egy nap lenne a 3-as majd egy újabb nap a 4-es, és csak ezután szokott megindulni egy hagyományos expedíció esetében a csúcstámadás.
Itt most, ezt a több naposnak ismert időintervallumot szeretnék az oxigénpalackkal és hatalmas gyakorlattal rendelkező hegyi vezetők a lehető legjobban lerövidíteni. Az útjuk, a Mandiner úgy tudja, még jelenleg is tart, s az éjszaka csak egy rövid szakaszát fogják vélhetően pihenéssel tölteni, majd célirányosan folytatják az útjukat tovább Suhajda Szilárdhoz.
Tény, hogy a mentés során abszolút elsődleges az emberélet mentése, de egy ilyen mentőexpedíciónak számos feladata lehet. A
Messze nem tartunk még itt, és éppen ezért, ahogy erre az itthoni csapat korábban is felhívta a figyelmet, s ahogy Pintér László, a hazai kommunikációt segítő hegymászó szakíró is kérte a sajtó munkatársaitól, legyen mindenki türelemmel, a mentőakció ideje alatt semmilyen információt nem fognak közölni, mert minden találgatás csak árthat az ügynek.
„Szeretném, ha az újságíró kollégák megértenék, hogy jelenleg minden erőforrásunkat a szervezőmunka köti le. Legindi Tímea elsősorban Suhajda Szilárd felesége és kisfiuk, Soma édesanyja, miközben az expedíció kommunikációs vezetője is, de szinte elviselhetetlen nehézségű feladatot ró rá ez a kettős szerep, amelyben az első két feladata most sokkal fontosabb. Jelenleg minden információt megosztottunk, ami tudható, de türelmet kérünk mindenkitől a mentőakció végéig. Kérjük, hogy ne terheljék az akciót találgatásokkal. Köszönjük a bíztató szavakat és az érdeklődést, most a türelemre is óriási szükség van” – zárta gondolatait Pintér László.
A tények kedvéért: tegnap későn este megírtuk, hogy egy hegymászócsapat észlelte, és egyértelműen beazonosította Suhajda Szilárdot – ezt a hegymászó Facebook-oldalán közölték.
Az őt észlelő csapat elmondta, amikor elhaladtak mellette életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
A háttércsapat az esti órákban megállapodott a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án
Ezzel egy időben három serpát elindítanak Szilárdért, akik optimális esetben már május 26-án, a késői órákban felérhetnek hozzá.
– mondta Szilárd felesége, Legindi Tímea.
Suhajda Szilárd május 23-án este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult a csúcs felé. GPS nyomkövetője a beállított tízperces intervallumok helyett csak szórványosan küldött jeleket, volt, hogy négy órán át nem érkezett friss pozíció-meghatározás. Műholdas telefonján azonban kétszer is bejelentkezett.
Először nepáli idő szerint 24-én 08:00 órakor, 8450 méterről hívta az itthoni háttércsapatot. Lassan, de stabilan haladt. Másodszor nepáli idő szerint 13:30-kor, 8630 méterről, a Déli-csúcs lábától telefonált. Elmondta, hogy jól van, de a mászás nehéz, és több idő telt el a tervezettnél. Ennek ellenére teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a 4-es táborba történő biztonságos visszatérést.
Ezután nem érkezett több telefon. Négy órával később nyomkövetője 8720 méterről küldött jelet. Az eltelt időből és a magasságból nem lehetett egyértelműen következtetni a haladási irányára. A legközelebbi jel azonban két órával később, nepáli idő szerint 19:30-kor, még magasabbról, 8795 méterről érkezett. Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, a mászó addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra van. Ez volt az utolsó lokáció, a jeladó több pozíciót nem küldött.
A magyar hegymászó jeladója alapján a legnagyobb elért magassága 8795 méter volt. Eszerint tehát nem lehet tudni, hogy elérte-e a csúcsot, de az egyértelműen kijelenthető, hogy „tiszta mászással” eddig a magyarok közül ő jutott legmagasabbra a Mount Everesten.
Megnézné a Mount Everestet minden oldalról 3D-ben? - Itt egy oldal, ahol megteheti
Mentőcsapatok keresik Suhajda Szilárdot
Jelenleg mentőcsapatok keresik a magyar hegymászót, de az időjárás nehezíti a keresést.
Lehet, hogy Szilárdot láthatták a négyes tábor felett
A 4-es tábor felett a serpák láttak vélhetően egy emberi alakot – nyilatkozta az M1-nek Suhajda Szilárd felesége, Legindi Tímea. Szerinte, amennyiben nem téves ez az információ, biztosan a férjét látták. A magyar hegymászó logisztikai ellátását biztosító ügynökség újabb serpákat küld a 4-es táborba, akik valószínűleg elindulnak majd a többiek által látott alak felé, és egyenként megnézik a sátrakat, hogy a hegymászó kimerültségében nem dőlt-e le valamelyikben.
„Amíg van ember a hegyen, addig reménykedhetünk, hogy Szilárd épségben leér" - Pintér László a Mandinernek
Nincs újabb hír Suhajda Szilárdról – a külföldi hegymászócsapatok találkozhatnak vele
Csütörtökön sem érkezett újabb információ Suhajda Szilárdról, aki arra készült, hogy oxigénpalack nélkül, egyedül mássza meg a Mount Everestet. A magyar hegymászó kedden este indult el a Mount Everest 7900 méteren álló négyes táborából, de jeladója nem működött rendesen, nagy szünetekkel érkezett a helyzetét jelző GPS-jel.
Magyar idő szerint szerdán 15:47-kor érkezett legutóbb jelzés, ekkor nagyjából ötven méter szintkülönbség volt közte és a csúcs között, felfelé ment, azóta nem ismert a helyzete. Csütörtökön a hajnali órákban két serpát indítottak a 3-asból a 4-es táborba, hogy amennyiben leér, segítsenek neki. Ők azóta felértek, de a magyar hegymászót nem látták.
és visszatért a 4-es táborba – írja az Explorersweb. A hegymászócsapatot Garrett Madison amerikai idegenvezető vezette, aki 13. alkalommal érte el a csúcsot. Eszerint a Mount Everesten még vannak emberek, több csapat is lehet a közelben.
Egy hegymászócsapat ma megjárta a Mount Everestet, de nem találkoztak Suhajda Szilárddal
A hegymászószezon végéhez közeledve az időjárás rosszabbra fordul, ez nem könnyíti meg a keresést.
Ezt tudjuk most Suhajda Szilárdról
Pintér László hegymászó szakújságíró éjjel közzétett bejegyzésében a következőket írja:
„Továbbra is a híreket várjuk Suhajda Szilárdról
Nagyon köszönjük a lehengerlő szeretetet, aggodalmat és érdeklődést, azt hiszem, ezt Szilárd felesége, Timi nevében is mondhatom. Nagyon szeretnénk mindenkit folyamatosan tájékoztatni, de jelenleg a helyzet tisztázása köti le minden erőnket. Tisztelettel kérünk benneteket, hogy legyetek türelemmel, minden apró részletet pontosan azért nem közölnek, mert felesleges találgatások táptalaját képezik. A Szilárdhoz közel állóknál aligha várja bárki jobban a híreket, ezt a hazai bázison is tudják.
Amit lehet tudni: Szilárd műholdas követője egészen nagy kihagyásokkal dolgozott a csúcstámadás során. A legutóbbi jelzés szerint 19:30-kor 8795 méter magasan járt, a Hillary-lépcsőnél, és felfele mozgott. Ez 50 méterre van szintben a csúcstól, de adott esetben ez akár több órás mászás is lehet. Jeladója azóta nem küldött több jelet, és ő más módon sem jelentkezett.
miközben ő azt gondolta, hogy itthon premier plánban követjük a haladását a nyomkövető alapján. Abból indulunk ki, hogy attól, hogy mi nem látjuk a nyomkövetője adatait, ő még ereszkedik lefelé szépen lassan a hegyről. Hogy miért nem működik a jeladó, arról nincs információnk és találgatni sem szeretnénk.
Szilárd az általában megszokotthoz képest nagyon későn volt nagyon magasan, és hosszú ideje van úton. Ennek ellenére
Megkértünk Szilárd ügynökségétől két serpát, hogy menjenek fel elé a 4-es táborba, hogy amikor reggel remélhetőleg oda leér, folyadékkal tudják őt várni. Ez nem mentőakció. Párhuzamosan több ügynökséggel felvettük a kapcsolatot, hogy ki az, akire még esetleg információszerzés vagy akár segítség kapcsán számítani lehet. Nagy köszönet a csúcsot május 14-én elérő Márton Peter Pricenak, akinek talán a legértékesebb kontaktot köszönhetjük. Vannak még vezetős partik, akik most vannak csúcstámadásban, és felajánlották segítségüket, amennyiben találkoznak Szilárddal és szüksége lenne rá.
Egyelőre várjuk a reggelt, és várjuk a remélhetőleg pozitív híreket.”
Két serpa elindult a Mount Everesten Suhajda Szilárd elé
Két serpa elindult Suhajda Szilárd elé – közölte az M4 sport. A magyar hegymászó helyzete jelenleg nem ismert, legutóbb 15:45 perckor jelzett a GPS-e. Épp ezért, a nepáli alaptábori logisztikai központ közreműködésével segítőket küldtek a 3-asból a 7900 méteres szinten található 4-es táborba. A serpák nem mentőakció keretén belül startoltak el, céljuk az, hogy a minden bizonnyal kimerült magyar hegymászó elé menjenek, és a 4-es tábornál meleg folyadékkal lássák el, ezzel is megkönnyítve az alaptáborba való visszatérését.
A magyar hegymászó kedden este indult el a Mount Everest 7900 méteren álló négyes táborából. A Hír TV arról számolt be, hogy Szilárd GPS-e adatai szerint szerdán 9 óra 47 perckor valamivel 8700 méter alatt volt. Egy ideje azonban a jel nem frissült, ezért nem tudni, a hegymászó merre jár éppen. Ennek több oka lehet – például leárnyékolja valami a jelet, lemerült a készülék.
Mindez azt jelenti, hogy azt sem tudjuk, elérte-e a csúcsot, vagy korábban visszafordult és lefelé tart. Legindi Tímea, Szilárd felesége kapcsolatban van az egyik hegyi túrákat szervező ügynökség vezetőjével, de a hegy legfelső részén jelenleg nincsenek embereik, így egyelőre nem tudtak információt adni a hegymászóról.
A Mount Everesten mostanra besötétedett, így a magyar hegymászó biztosan el kellett induljon lefelé.
Megnézné a Mount Everestet minden oldalról 3D-ben? - Itt egy oldal, ahol megteheti
A realitymaps interaktív oldalán látható a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a hegymászó-útvonalak, és a táborok is.
Cikkünk frissül!
Suhajda Szilárd elindult a négyes táborból
Kedden este a magyar hegymászó elindult a négyes táborból, és a tervek szerint ma napközben érheti el a csúcsot, azaz a 8848 métert. Szilárd legutóbb 8700 méteres magasságból jelentkezett be, lefelé tartó hegymászókkal találkozott, és információink szerint egészségi szempontból rendben volt, a korábbi rekedtsége is elmúlt.
van, hogy órákig nem jelez. Jelenleg nem tudni pontosan hol van, mozgásából az sem következtethető ki, hogy fölfelé vagy esetleg már lefelé mozog, de amint információt kapunk, frissítjük cikkünket!
Célegyenesben – a Mount Everest négyes táborában van Suhajda Szilárd!
A magyar hegymászó
már a Déli-nyeregben készül a csúcsmászásra, reggelre elérheti a Mount Everest tetejét!
Elindult a csúcstámadás – Suhajda Szilárd szerdán érhet fel a Mount Everest csúcsára!
Suhajda Szilárd szombaton este elindult a Mount Everest alaptáborából, hogy – a tervek szerint – május 24-én feljusson Földünk legmagasabb pontjára.
ami a csúcsmászás előtti utolsó táborhelyet jelenti.
A magyar hegymászó a Kyocera Everest Expedíció 2023 keretében arra készül, hogy mesterséges oxigén és teherhordók alkalmazása nélkül érje el az Everest 8848 méter magas csúcsát.
A Mount Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény: a sikeres megmászások nagyjából 2%-a történik így – nem hiába emlegetik úgy, mintha olimpiai arannyal érne fel!
„Elektromos biciklivel a Tour de France-on" - mi különbözteti meg a hobbiszintű és a profi hegymászást?
Többféle módon lehet megmászni egy hegyet. Például rengeteg pénzzel, serpákkal, oxigénnel, vagy évtizedes tudással, egyedül. A műfajok között pedig óriási a különbség sportérték tekintetében.
Suhajda Szilárd március 23-án utazott Nepálba, ahol az első két hétben előakklimatizálódott, majd az alaptábor elérése után három akklimatizációs kört teljesített a hegyen. Ennek során érintette a Mount Everest Genfi-sarkantyú nevezetű pontját, amely 7900 méteres magasságban található. Indulása óta mintegy két hónap telt el: szervezetét mostanra szoktatta hozzá a légnyomás változása okozta oxigénszegény környezethez. Az akklimatizáció nagyjából másfél hónapot vett igénybe.
A magyar hegymászó legutóbbi naplóbejegyzésében úgy fogalmazott, „Most vagyok legközelebb az Everest csúcsához. Félek, ugyanakkor boldog izgatottsággal várom az indulásom: a „rajtvonal” – a 4-es tábor, ahonnan kezdetét veszi a konkrét csúcsmászás – még messze van! Addig bármi történhet, de nagyon bízok a jó szerencsében! Úgy érzem, a felkészülésemen és az expedíció eddigi heteibe fektetett munkán nem múlhat a siker! Szerencsés vagyok, hogy a Családom és Barátaim, támogató Partnereim, sőt,
***
Teljesítette harmadik akklimatizációs körét a Mount Everesten Suhajda Szilárd
Minden a tervek szerint – Suhajda Szilárd a korábban megfogalmazott stratégia szerint május 13-án sikeresen elérte a Mount Everest Genfi-sarkantyú nevezetű pontját, ezzel érintve a 7900 méteres magasságot. A harmadik, egyben utolsó, akklimatizációs köre kulcsfontosságú volt a csúcsmászás megkezdése előtt.
Suhajda Szilárd május 9-én éjszaka indult az alaptáborból, ahonnan egyből a 2-es magaslati táborig (6400 méter) mászott, azonban a rendkívül szeles időjárás miatt egy éjszakára leköltözött az 1-es táborba, ahol elviselhetőbbek voltak a körülmények: 6000 méteren így volt esélye a pihenésre is.
„Nem meghalni mennek!" - Suhajda Szilárd hegymászó felesége a Mandinernek
Nem ez az első alkalom, hogy változtatni kellett a terveken. A Mount Everest nem adja magát könnyen az idei tavaszi szezonban: a második akklimatizációs köre során „mindössze” 6870 méterig jutott, ugyanis a 2-es és 3-as táborok között olyan szélsőséges időjárási körülmények uralkodtak, hogy
Ezúttal végül szerencséje volt, bár a 2-es tábor elérésekor – a hegyen tartózkodó más expedíciók beszámolói szerint – legalább 80-90 km/h-s szél uralkodott ebben a magassági zónában, elpusztítva és megrongálva a tábor jelentős részét.
– itt már 7000 méter fölött éjszakázott –, majd másnap egészen a 7900 méteren lévő Genfi-sarkantyúig mászott. Akklimatizációs céllal ezen magasság elérése volt Suhajda Szilárd eredeti célja. Itt újabb tábort nem épített ki, csak érintette a magasságot. Az alaptáborba május 14-én ért vissza.
Legújabb naplóbejegyzésében így fogalmazott
Földünk legmagasabb pontja hirtelen elérhetővé, kézzel foghatóvá válik, holott innen még térben és időben is nagyon messze van! Az oxigénes mászók, egyetlen akklimatizációs körüket követően, már csúcsmászásra indulnak. Ahol én most lassú léptekkel haladok, ők már rég palackot használnak. Felszerelésüket serpa teherhordók cipelik. Nekem a harmadik köröm ez, de most vissza kell ereszkednem egészen az alaptáborig, ott regenerálódni, pihenni, újabb adag felszerelést összekészíteni a csúcsmászáshoz, majd kivárni egy tökéletes időjárás ablakot! Majdnem olyan, mintha mindig újra elölről és elölről kellene kezdenem. És most jön a legnehezebb.”
A harmadik akklimatizációs köre teljesítésével Suhajda Szilárd készen áll a csúcsmászásra.
hogy a magyarok közül elsőként, oxigénpalack használata és teherhordók alkalmazása nélkül érjen fel a Mount Everest 8848 méteres csúcsára. Most minden szem rá szegeződik, hiszen amennyiben a Kyocera Everest Expedíció 2023 során Suhajda Szilárd sikerrel jár, akkor nemcsak hegymászószakmai szempontból, hanem nemzeti szinten is sporttörténelmet írhat. A Mount Everest palack nélküli megmászása nemzetközi szinten is kiemelkedő és elismert teljesítmény.
***
Elérte a Mount Everest 3. táborát Suhajda Szilárd
Elérte a Mount Everest 3-as táborát Suhajda Szilárd, aki oxigénpalack és teherhordók nélkül, egyedül szeretne felérni a Föld legmagasabb hegyének tetejére. A magyar hegymászó az elmúlt napokban várakozásra kényszerült az időjárás miatt. Korábban kétszer is felment a 2-es táborba, de a viharos szél miatt kénytelen volt visszatérni a biztonságos 1-es táborba.
Csütörtökön este újra próbálkozott, és sikerült a 2-es táborban aludnia, ezért pénteken reggel el tudott indulni felfelé, és délutánra a 3-as tábort is elérte, este pedig egészen 7900 méteres magasságig, majdnem a 4-es táborig is felment. Ez azt jelenti, hogy amint visszatér az alaptáborba,
amire várhatóan május 20. körül kerül sor.
Arról, hogy miért nagy dolog „tisztán”, azaz pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, egyedül hegyet mászni, itt írtunk bővebben:
„Elektromos biciklivel a Tour de France-on" - mi különbözteti meg a hobbiszintű és a profi hegymászást?
Többféle módon lehet megmászni egy hegyet. Például rengeteg pénzzel, serpákkal, oxigénnel, vagy évtizedes tudással, egyedül. A műfajok között pedig óriási a különbség sportérték tekintetében.
***
Cikkünk megjelenésének idején valószínűleg már elindult harmadik akklimatizációs körére a Mount Everest alaptáborából Suhajda Szilárd. A hegymászó, aki oxigénpalack és teherhordók nélkül, egyedül szeretne felérni a Föld legmagasabb hegyének tetejére újabb videóüzenetet küldött a Mandiner olvasóinak (A videófelvétel még a 2. akklimatizációs kör közben készült).
Szilárd a 2-es táborból, 6400 méter magasságból küldött üzenetet, és egy kicsit bemutatta a hegyen uralkodó körülményeket. ezek pedig jelenleg nem épp a legideálisabbak ahhoz, hogy újabb lépést tegyen az expedíció sikere felé. A 2. akklimatizációs kör ugyan sikeres volt, Suhajda Szilárd szervezete jól reagált az alkalmazkodásra, az egészségével minden rendben (annak ellenére, hogy az alaptáborban többen is betegen tartózkodtak a közös sátorban).
Az időjárás azonban egyelőre továbbra sem kedvez a mászásnak, pontosabban a következő szint elérésének. Két napot töltött fent a 2-es táborban, és háromszor próbálkozott feljebb jutni, de egyelőre 6800 méternél feljebb nem sikerült elérnie. Szilárd naplóbejegyzésében így fogalmaz:
„Barátságtalan. Vadul rázza a szél a sátrat.
Vagy legalábbis kavarja a szél a havat. Erőt veszek magamon és elballagok az árnyékszékemnek kinevezett eldugott kis hasadékhoz. Figyelem a térdemen szétolvadó hópihéket. A 2-es tábor sátrait alig látom. Mindezek ellenére még nem jut eszembe ekkor, hogy veszélyben a tervem: nem annyira rossz a helyzet, mégha nem is süt a Nap. Azt persze nem sejtem, hogy párszáz méterrel feljebb micsoda vihar tombol.”
A körülmények ellenére elindult felfelé, ám melegebb időre számított, és ennek megfelelően is öltözött, úgy tervezte, elég lesz a 3. akklimatizációs körre komolyabban beöltözni, amikor a 7900 méter a cél. Körülötte azonban szinte mindenki csúcsmászó ruhában mászott, és sokan már az oxigénpalackot is használták.
A Lhoce-falon többszáz méteres spindrift (porhó) „lavinák” voltak láthatók. De nem is ezek akadályozták volna a hegymászót, sokkal inkább az óriási szél, és a hideg, amelyben az említett melegebb időjárásra tervezett öltözetben nem biztonságos a mászás.
Leginkább a lábujjait féltette az esetleges fagyási sérülésektől a „hatezres” bakancsban – írja.
Amennyiben továbbindul, fagyási sérüléseket szenvedett volna, és biztosan nem sikerült volna életben maradnia a hidegben, mert sátrat állítani a legnehezebb terepen több órába telik. Mivel mindent egyedül csinál, nincsenek teherhordói, akik felviszik a felszerelést és kiépítik a tábort, hogy neki csak be kelljen bújni a sátorba, esélye sem lehetett továbbmenni.
Még kétszer próbálkozott az ott töltött két nap alatt, aztán elindult vissza az alaptáborba. Épp akkor, amikor kiderült az ég, és előbújt a Nap. Az 1-es tábor felett térdig érő hóban kellett lefelé ereszkednie, de két felfelé igyekvő serpa kitaposott nyomvonala segítéségére volt a lejutásban.
A hőmérséklet azonban nagyon alacsony volt, mire az 1-es táborba ért remegett, nem is fogadta el a serpáktól a teát, azonnal indult lefelé az alaptáborba. Út közben azonban csodálatos élményben volt része: a holdfényben egyedül ereszkedhetett le a Khumbu-jégesésen, amely annak ellenére, hogy az egyik legveszélyesebb szakasz, gyönyörű természeti képződmény.
„Ez itt már a Khumbu világa: véget nem érő útvesztő, a bizonytalanság labirintusa. Varázslatos a táj. Szinte nappali fényességben szállok alá, tökéletesen egyedül. Senki – SENKI – nincs rajtam kívül. Csak a jég, az éjszakai hideg, a Hold világa, a lélegzetem; egy kóbor morajlás ijeszt meg – lavina a Nyugati-vállról. Messze vagyok már, biztonságban. Higgadtan, mozdulatlanul figyelem, ahogy a jégfolyamban semmivé válik a tomboló porfelhő. Jégkristályok csillognak a levegőben. Csodavilág ez – pedig igen, itt félek a legjobban. Gyors vagyok. Amikor megpillantom az alaptábor »városi fényeit«, már a célegyenesben érzem magam, pedig még jópár kanyar van ám innen is az aljáig! Hívogatnak a pislákoló fénypontok. Mint egy karácsonyi vásár...” – írja le a történteket a hegymászó.
Arról, hogy miért nagy dolog „tisztán”, azaz pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, egyedül hegyet mászni, itt írtunk bővebben:
„Elektromos biciklivel a Tour de France-on" - mi különbözteti meg a hobbiszintű és a profi hegymászást?
Többféle módon lehet megmászni egy hegyet. Például rengeteg pénzzel, serpákkal, oxigénnel, vagy évtizedes tudással, egyedül. A műfajok között pedig óriási a különbség sportérték tekintetében.
***
Sikeresen teljesítette második akklimatizációs körét a Mount Everesten Suhajda Szilárd, aki oxigénpalack és teherhordók nélkül egyedül szeretne felérni a Föld legmagasabb hegyének tetejére. A hegymászó üdvözletét küldi a Mandiner olvasóinak, és a közeljövőben újabb videóüzenettel is jelentkezik majd.
A hegymászó az első akklimatizációs köre közben kiépítette a kettes táborát 6400 méteren, majd egyből 6700 méter fölé mászott. Ezt követően néhány nap alaptábori regenerálódás következett. Április 29-én újabb akklimatizációs körbe kezdett: ismét közvetlenül a kettes táborba ment fel.
„A 2-es és 3-as tábor magassága között olyan szélsőséges időjárási körülmények fogadtak, amire nem számítottam. Viharos erejű szél nehezítette az előrejutást, végül 6870 méterről, fagyási sérülésektől tartva kényszerültem visszafordulásra. Két nap alatt háromszor is megpróbáltam magasabbra jutni, de a változatlanul rossz körülmények nem engedték! A harmadik körömbe így még nagyobb munkát kell majd fektetnem!” – foglalta össze Suhajda Szilárd a második akklimatizációs kör történéseit röviden.
A hegymászó tegnapelőtti ereszkedése közben a Hold fényében kelt át a Khumbu-jégesésen. Egyetlen emberrel sem találkozott. Az első serpa csapatok akkor indultak, amikor már az alaptábor határában járt. Keveseknek adatik meg az ilyen, egy ennyire forgalmas szezonban.
A hegymászó három akklimatizációs kört tervez a csúcsmászás előtt. Hamarosan elindul az utolsó körre, amelyben nem csak a hármas tábor kiépítése a célja, hanem
A harmadik kör végeztével a hegyen történő akklimatizálódás véget ér, ami azt jelenti, hogy a hegymászó hozzászoktatta szervezetét a ritka levegőhöz és kiépítette a szükséges táborláncot a hegyen. A Kyocera Everest Expedíció 2023 csúcsmászására az utolsó akklimatizációs kört követően, az alkalmas időjárási ablak érkeztével, várhatóan május második felében kerülhet sor.
***
Újabb videóüzenettel jelentkezett a Mount Everest 6400 méteres magasságban található 2-es táborából Suhajda Szilárd. A hegymászó szeretné oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, egyedül elérni a Mount Everest tetejét, sikeresen legyőzte az első akadályokat.
Szilárd teljesítette első akklimatizációs körét, és kiépítette szálláshelyeit (ez egy-egy kis sátrat jelent) a világ legmagasabb hegyére vezető úton az 5943 méteren található 1-es, és 6400 méteren a 2-es táborokban és a 6700 méteres szintet is elérte. Két éjszakát töltött a 2-es táborban, 6400 méteren, hogy „stresszelje” a szervezetét, azaz hozzászoktassa az egyre nagyobb magasságokhoz.
A videóban bemutatta a környezetet, és néhány exkluzív felvételt is küldött a mászásról. Szilárd még két akklimatizációs körre készül, a következő célja, hogy a 7200 méteres magasságban található 3-as táborban is tábort építsen, és eltöltsön egy éjszakát, majd visszatérjen.
***
Suhajda Szilárd április elején indult el, hogy a Kyocera-Everest expedíció keretében elérje a világ legmagasabb hegyének tetejét. Az expedíció jelentősége, hogy ezzel ő lehet az első magyar, aki oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül, egyedül eléri a Mount Everest tetejét. A Mandiner pedig folyamatosan nyomon követi az eseményeket, és igyekszünk az expedíció minden fontos pillanatáról tudósítani olvasóinkat.
Többek közt arról kérdeztük, hogy
- Mennyire volt zökkenőmentes eddig az expedíció?
- Hogy érzi magát fizikailag, miként alakul az akklimatizálódása?
- Hogy áll az étkezés, az energiautánpótlás terén?
- Hány kiló a hátizsákja?
- Milyen az alaptábor, hogy néz ki a szálláshelye?
- Megfelelnek-e a külső körülmények – például az időjárás, az útvonal telítettsége – a terveinek?
- Mi az expedíció következő lépése?
Videóinterjúnkat tekintheti meg:
A videóüzenet felvétele idején még az alaptáborban tartózkodott, de Szilárd időközben sikeresen teljesítette első akklimatizációs körét, és visszatért a Mount Everest alaptáborába. A hegymászó elérte a 6700 méteres magasságot és kiépítette sátrait az 5943 méteren található 1-es, és 6400 méteren a 2-es táborokban. A körülmények eddig biztatók.
Sikeresen teljesítette az első akklimatizációs körét a Mount Everesten Suhajda Szilárd
***
Púdzsa-szertartás, egy kis béka, és könnyek a világ tetején
Újabb naplóbejegyzéssel jelentkezett a Mount Everestről Suhajda Szilárd, aki arra készül, hogy első magyarként oxigénpalack és magashegyi teherhordók segítsége nélkül egyedül mászik fel a világ legmagasabb hegyére. A hegymászó, aki a napokban videóüzenetet küldött a Mandiner olvasóinak, azt írja, bár korábban tervezte, hogy elindul az alaptáborból felfelé, a púdzsa-szertartás előtt nem szívesen indult volna el.
Az elmúlt napokban havazott, de vasárnapra kiderült az idő – írja Suhajda Szilárd, aki szerint a havazás még kedvezett is.
– fogalmazott.
Szilárd így írja le a szertartást: „A tavaly megismert, aranykeretes napszemüveget viselő láma érkezik a táborba. Az oltár elnyerte végleges formáját, a serpa srácok iszonyatosan kemény munka árán építették fel. Megkezdődik a kántálás. A környék lakói egyre csak gyülekeznek, mindenki felszerelési és egyéb, személyes tárgyakat hoz magával. Egy pár bakancsot, sisakot, Támogatóim zászlóit és a magyar lobogót, és mindezek tetejébe,
Illatos füst és az imádságok ritmikus dallama száll a szélben. A láma megáldja a kellékeket és megáld minket is: engedélyt kapunk az égiektől, hogy a hegyre léphessünk! Igazán fontos szertartás. Tekintetem a Nyugati-vállra és a jégesésre emelem. Újra itt vagyok. A Lhoce felengedett gyönyörű csúcsára. Eszembe jutnak a K2 küzdelmes évei is. A siker és öröm érzése. És most itt állok a legnagyobb feladat előtt: »Csomolungma! Sagarmatha! Mount Everest! A Föld Istenasszonya!« – suttogom magamban átszellemülve.
A hatalmas tér, az égbetörő hegytömegek után viszont egyetlen dologra szűkül a tekintetem: szemeim megakadnak a kicsi békán! Soma! Timi! Ők az én világom. Nem mindig egyértelmű, hogy mit keres itt az ember.
A hegymászó újabb képeket is feltöltött az expedícióról, némelyiken a szertartás pillanatai is láthatók. A szerző engedélyével közöljük a képeket:
***
Videóüzenetet küldött a Mandiner olvasóinak Suhajda Szilárd
A rekordkísérletre készülő hegymászó jelenleg a Mount Everest alaptáborában van, olvasóinknak onnan küldött üzenetet, amelyet itt tudnak megnézni:
Videóüzenetet küldött a Mandiner olvasóinak a Mount Everestről Suhajda Szilárd
A magyar hegymászó jelenleg az alaptáborban van, hamarosan elkezdi az akklimatizációs időszakot, mi pedig folyamatosan tudósítunk majd az expedícióról.
Szilárd a videóban elmondta, hogy az expedíció első fejezeteként egy úgynevezett „előakklimatizációs” időszakon van túl, amely azt jelenti, hogy 4400 és 5800 m tengerszint feletti magasságban tartózkodik, szoktatja hozzá szervezetét a magashegyi klímához, az alacsonyabb oxigéntartalmú levegőhöz.
Pár napja érte el a Mount Everest alaptáborát szponzora, a Global Union Kft. túrázóival, most viszont már egyedül van és arra készül, hogy napokon belül elindul felfelé, megkezdi az akklimatizációt „A” hegyen. A következő időszakban egyre magasabbra megy majd, megkezdi a „költözködést”, azaz felviszi a felszereléseit a következő táborokba, amelyeket egyedül épít ki, és eközben hozzászoktatja szervezetét a még nagyobb magasságokhoz, az oxigénszegény környezethez.
A következő hetekben újabb és újabb beszámolókkal, naplóbejegyzésekkel, videó- illetve képanyaggal jelentkezik majd, amelyeket folyamatosan közlünk majd itt a Mandineren. Kövesse velünk az expedíciót!
***
Történelmet írni megy a Mount Everestre Suhajda Szilárd – ő lehet az első magyar aki eljut oda extra oxigén és serpák nélkül
Suhajda Szilárd olyan tettre készül, amely egyetlen magyar hegymászónak sem sikerült korábban. Extra oxigén és magashegyi teherhordók nélkül, ráadásul teljesen egyedül szeretne feljutni a világ legmagasabb pontjára, vagyis a Mount Everest legutóbbi mérés szerinti 8848,86 méteres csúcsára.
Mint arról a Mandineren néhány hete beszámoltunk, Suhajda Szilárd magashegyi expedíciós hegymászó hatalmas bejelentést tett: mégpedig, hogy
Azt fontos tudnunk, hogy a nepáli Himalájában található három hegyre –
– jellemzően tavaszi expedíciók indulnak, így megmászásuk a monszun beálltát megelőzően, április-májusra időzíthető. Egy nyolcezres expedíció komplex logisztikai feladat és általában két hónapot vesz igénybe: a hegy megközelítése, az alaptábor kialakítása, az akklimatizációs időszak (a ritka levegőhöz történő adaptáció), a magaslati táborok kiépítése, a csúcsmászás és a levonulás (visszatérés a civilizációba), mind időigényes fázisai az adott szezonnak.
Most, amikor a Mandiner olvasóit szeretnénk közelebb hozni ehhez a páratlan vállalkozáshoz, annyit érdemes tudni, hogy
Ezzel egyidőben sikeresen lezárult a Kyocera Everest Expedíció első fázisa, az úgynevezett „elő-akklimatizációs” időszak, mely során a mászó két héten keresztül 4400 és 5800 méter között készült a folytatásra.
A vállalkozás következő fejezetét a tényleges hegymászó-tevékenység kezdete, illetve a hegyen történő további akklimatizáció jelenti. Ezalatt – várhatóan az előttünk álló 3-4 hét során – a hegymászó hozzászoktatja szervezetét a 7-8000 méteres magasságban jellemző légnyomás-változáshoz, így a ritka levegőhöz, valamint a további mászáshoz és táborozáshoz szükséges felszerelést szállít fel a hegyre – mindezt önállóan, csakis saját erejére támaszkodva.
Suhajda Szilárd március 23-án indult Magyarországról Nepálba, hogya Himalája hegységrendszerének – egyben
kíséreljen meg feljutni.
A legelső palack nélküli megmászás a világhírű páros, Reinhold Messner és Peter Habeler nevéhez fűződik. 1978-ig a szakma és a tudomány úgy vélte, hogy ez egy lehetetlen feladat. Azóta 45 év telt el: az Everest csúcsát elérők alig 2%-a jutott fel palack nélkül a legmagasabb pontra. Ez összesen alig több, mint 200 megmászást jelent, de jellemzően e mászókat is serpa teherhordók vagy komoly háttércsapat segítették. Suhajda Szilárd önálló, független mászóként mozog majd a hegyen, minden felszerelését saját maga szállítja, magaslati táborait egyedül építi ki, és az alaptábor fölött semmilyen egyéb erőforrást, más expedíciók táborait, vagy az előretolt alaptábor szolgáltatásait nem veszi igénybe. A kritikus szakaszokon kihelyezett ún. fix köteleket használja – így tudja magát biztosítani s ezáltal tud egyedül mozogni az útvonalon.
Sokan teszik fel a kérdést persze, hogy a hegymászás ezen formája milyen hosszútávú célokat szolgál, miközben Suhajda Szilárd tiszta és környezetet kímélő mászó stílusa, és az arról való vélekedése önmagában is fontos üzenetet hordoz:
Pintér László, az expedíció alatt a Mandiner szakértője lesz, aki egyéb feladatai mellett a mozgásvilág.hu hegymászás szakírója és aki a következőképpen látja Suhajda Szilárd mostani mászásának jelentőségét:
„Az igazi hegymászók számára, bár nyilván szép dolog az elsőség, mégis fontosabb etikai szempont, hogy a hegyet a maga valójában próbálják megmászni, tehát pótlólagos oxigén használata nélkül. A hegymászó közösség részéről ez számít igazán komoly elismerésnek, de ez is elsősorban akkor, ha teherhordó vagy hegyivezető serpa kísérő nem segít. A mászóktól ma már elvárja a közösség, hogy maga vigye a cuccát (és maga hozza le), alap, hogy rendelkezzen a mászáshoz szükséges tudással (ez évtizedes tapasztalat, terep- és időjárás ismeret, mászó és biztosítási technika, önálló döntéshozatal). A vezető ezt a tudást tudja pótolni, a teherhordó pusztán a cipekedést könnyíti meg, illetve szinte mindent – a tábori sátortól a vacsorán át az olvasztott hóból készült teáig – a kliens feneke alá tesz. Szilárdot nem az elsőség mozgatja (ahogy korábban Klein Dávidot sem), hanem hogy próbára tegye magát azon a hegyen úgy, ahogy az van.
A Mount Everest megmászásával eleinte kizárólag a legkiválóbb hazai hegymászók próbálkoztak, így értelemszerűen nem került szóba a palack, csak mentés esetére. Később, ahogy egyre fejlettebbé vált a hegyivezetős (kereskedelmi expedíciós) asszisztencia, úgy alakult ez át, és a motiváció már elsősorban a valamiféle elsőség lett, amit a gyorsítósávban, az asszisztencia nyújtotta segítséggel jóval könnyebb lett elérni. Innentől kerültek nem hegymászók a képbe."
Az expedíció során a Suhajda Szilárd az úgynevezett nepáli normál (avagy déli) útvonalat követi. A stratégia a következő lesz: Suhajda Szilárd az alaptábor felett kisebb táborokat épít ki. Minden tábor az alatta lévőből kiindulva kerül kiépítésre. A csúcsmászás napján a legfelső táborból indul majd, és ide, vagy egy alsóbb táborba tér vissza.
A menetrend:
Dátum |
Esemény |
2023. március 23. |
Tervezett indulás a Liszt Ferenc Reptérről |
nagyjából: 2023. április 18. |
az Alaptábor elérése |
nagyjából: 2023. április 18 – május vége |
Mászó időszak |
nagyjából: május vége / június eleje |
Levonulás |
nagyjából: 2023. június első hete |
Hazaérkezés Budapestre |
Érdemes meghallgatni Suhajda Szilárd tanárember, férj és édesapa történetét, hogy milyen utat járt be korábban, hogy ez alkalommal neki merjen vágni ennek a történelmi expedíciónak. Íme a videó:
Nyitókép: Suhajda Szilárd elérte az alaptábort a Kyocera-Everest 2023 Expedíció során. Fotó: Suhajda Szilárd és Legindi Tímea
Összesen 568 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Ezek az ún. baloldaliak szeretnek itt kínlódni, nem mehetnek el innen. Mazochisták.
Vagy azért gurul nekik a dollár, hogy minél rosszabb képet fessenek erről az országról, erről a népről?
Illetve kinek, melyik. Életük biztosan nincs.
Nekem pl. Nápolyba van repülőjegyem a nyáron, oszt mégsem írtam meg eddig a Mandinak.
Rendben, az Everest kicsit egzotikusabb, de ennyi.
Egyedül. És oxigén palack nélkül.
Ezt nem tudom.
Ez nem jó:-(
Elmebeteg vagy.
Sajnos tragédia lett a vége.
Ezután soha senki semmilyen információt ne adjon ki és ne hozzon nyilvánosságra a Csomolungmát megmászni szándékozókról.
Ennek nem lehet hír értéke, reklám értéke.
Ne legyen senki előtt példakép, akinek ez sikerül.
Szabad emberek szabadon akaratukból oda mennek ahova akarnak, de a média nyilvánosság az ne csábíthasson senkit ilyen kétes kimenetelű akcióra.
Az a hely nem embernek való, aki odamegy így oxigén nélkül az mind elmebeteg.
Remélem most túléli. Sajnálom. Ha nem kap rá pénzt, nem kellene aggódnunk.
Bejelentkezés