Őrizzük a lángot és a hagyományokat!

2021-07-19 20:35:00

Írta: Edvi László
Olimpiai láng, öt karika, zászló. Az ötkarikás játékok mindenki által ismert és megszokott szimbólumai. Ezek nélkül nincs nyitóünnepség, nincsenek versenyek. Ám egyikük sem egyidős az újkori olimpiákkal, mindegyik későbbi „találmány”.

Az olimpiát igen, az olimpiai lángot nem a görögök találták fel. Bár tény, hogy az ottani mitológiában kiemelt szerepet kap Prometheusz azon tette, hogy ellopta a tüzet „főnökétől”, Zeusztól, és az embereknek adta. Ám ennek semmi köze az olimpiai lánghoz. Azoknak a tüzeknek már inkább, melyek az ókori játékok idején világítottak Zeusz és felesége, Héra templománál, továbbá Olümpiában. Nehéz eldönteni, hogy praktikus okokból égtek ezek, vagy tényleg szent tulajdonságokkal ruházták fel a lángokat az ókori görögök, de az tény, hogy az újkori olimpiák megálmodói nem foglalkoztak ezekkel.

Először az 1928-as amszterdami olimpián kapott szerepet a láng

 de előtte még több olyan dolgot is megálmodtak az alapítók, melyek ma is kísérői a játékoknak.

Az első három olimpián minden volt, csak komoly szervezés nem! Athénban a görög könnyedség jegyében rendezték az eseményeket, Párizsban és St. Louisban pedig a világkiállítás árnyékában, szinte inkognitóban. Nem véletlen, hogy az ide vonatkozó irodalom az 1908-as londoni játékokat emlegeti első igazi olimpiaként. Ekkor voltak először formaruhák a megnyitón és a részvevők országonként, a saját nemzeti zászlójuk mögött vonultak fel. Korábban csak a győztesek tiszteletére húzták fel a lobogókat az eredményhirdetéseken.

Az 1914-es párizsi kongresszuson döntöttek az olimpiai zászló megalkotásáról.

Fehér színű, szegélyek nélküli lobogót terveztek, melynek középen egymásba fonódott az öt karika.

Ezek a kontinensek egységét szimbolizálták. Először 1920-ban használták. Azon az antwerpeni eseményen, melyen nem engedték indulni az I. világháborúban vesztes országokat, így Magyarországot sem. A nagy egység és a béke ezek szerint csak a jelszavak szintjén létezett. Németország és a Szovjetunió (különböző okok miatt) még az 1924-es párizsi játékokra sem kapott meghívást. Az újkori olimpiák „atyjának” Coubertin bárónak a javaslatára itt vált hivatalos jelmondattá a Citius, Altius, Fortius (gyorsabban, magasabbra, erősebben), pedig ezt a mondást még a XIX. században hallotta egy domonkos rendi pap barátjától, Henri Didontól.

1928-ban először reptettek postagalambokat, mint a béke szimbólumait. És – mint már szóba került – itt égett először a láng. Hatalmas tornyot építettek neki, de így is csak egy gigantikus világító fáklya volt. Egy gyufával, vagy öngyújtóval lángra lobbantották és égett a játékok ideje alatt. A láng a különleges szerepét az első németországi olimpiának köszönheti. De előtte még 1932-ben az amerikaiak „feltalálták” az olimpiai falut, ami szintén létezik még napjainkban is.

Aztán az 1936-os, berlini olimpiát megelőzően egy német sportdiplomata, Carl Diem kitalálta,

úgy lehetne igazán összekötni az ókori játékokat a XX. századiakkal, ha a lángot az olimpiák eredeti helyszínén gyújtanák meg, és azt kézről-kézre adva juttatnák el a rendező városba.

A tervet tett követte, és ezzel megteremtődött az újkori játékok legismertebb szimbóluma. A mai napig úgy „születik” az olimpiai láng, hogy Héra istennő olümposzi temploma előtt korabeli jelmezbe öltözött „szüzek” egy fémtükör és a napsugarak segítségével meggyújtják a fáklyát. Aztán ez a fáklya megy országokon, néha kontinenseken keresztül a rendező város stadionjáig. 1936-ban volt ez a bizonyos első fáklya-váltó. Az Athén és Berlin közötti 3050 kilométer távolságot 3331 futó tette meg a fáklyával. Közben Magyarországon is keresztül jött a láng.  

Ezt követően legközelebb az 1972-es müncheni olimpia előtt volt ismét hazánkban az olimpiai láng.

Addigra újabb szép hagyományokkal bővült az ötkarikás játékok repertoárja. 1956-ban pl. a záróünnepségen először együtt vonultak fel a sportolók, majd színre léptek a kabalák is, akik ma már szintén nélkülözhetetlen részei a játékoknak.

Változik a világ, újabb dolgokkal bővül az olimpia repertoárja, és a legszebb tradíciók vélhetően addig élnek, amíg megrendezik a világ sportolóinak ezt a fantasztikus seregszemléjét.

 

A nyitóképen: MTI/EPA/Reuters/Kim Kjung Hun felvétele