Azok a sikeres '30-as évek!

2022-01-15 22:33:00

Írta: Edvi László
15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis írások alapján valószínűleg senki nem lesz egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokról szállítják az érmeket. 20 nappal a nyitóünnepség előtt a II. világháború előtti téli olimpiákkal foglalkozunk, melyeken óriási magyar sikerek születtek.

Mivel az 1932-es nyári olimpiát Los Angeles rendezhette, az amerikaiak úgy voltak vele, hogy egy lúd (vagy az ottani hagyományoknak megfelelően egy pulyka) legyen kövér, úgyhogy "elvitték" abban az évben a téli játékokat is.

Vélhetően túlzottan nagy örömöt nem okozott a döntés az európai sportolók körében, mert akkoriban még nem úgy volt, hogy "felugrik" az ember az első Amerikába tartó repülőre, és hat óra múlva New Yorkban landol, majd egy nap múlva már a játékok helyszínén. New York államban van egy Adirondack nevű hegység, és ide álmodták meg a játékokat. Hivatalosan 

egy kis falu, Lake Placid lett a rendező

, mely nagyjából a New York-Montreal egyenesen van, lényegesen közelebb a kanadai metropoliszhoz, mint az amerikaihoz. A nagy tavak legkeletibb tagjától, az Ontariótól keletre van, nagyjából annak északi részének szélességi körén. Vagyis eléggé északon, és eléggé magasan, hogy télen ott legyen hó. 

Az volt is, de volt gazdasági világválság a helyieknek, és a már említett utazási nehézségek a más kontinensen lakóknak.

Így aztán nem csoda, hogy

a négy évvel korábbi 25-el szemben ide csak 17 nemzet küldött sportolókat.

Furcsára sikeredett az első amerikai téli olimpia. Az utolsó napokra pl. az időjárás annyira enyhe lett, hogy a bobosok két futamát csak a záróünnepség után tudták megrendezni. Viszont történelmi eredményt hozott, ugyanis

egy korábban nyári olimpián bajnok sportoló, itt is aranyérmet szerzett.

Edward Eagan természetesen nem a bobosok versenyét nyerte meg 1920-ban, hanem  a félnehézsúlyú ökölvívók küzdelmét. Itt szerencsére nem ütött, csak tolt, és ez is megtette.

Ám nemcsak ő írt történelmet, hanem hazánk is. Ugyanis

a magyar miniküldöttség minden tagja helyezettként jött haza, ketten ráadásul éremmel.

Persze senki ne gondolja, hogy a '32-es téli olimpia Magyarországról szólt, ám Rotter Emília és Szollás László műkorcsolya párosban bronzérmes lett, és eggyel végzett ezen kettős mögött az Orgonista Olga-Szalay Sándor duó. Ennek a sportágnak a női egyéni számát "természetesen" Sonja Henie nyerte, ám az uraknál az egy nyári, és két téli olimpián bajnoki címet szerző svéd Gillis Grafström az osztrák Karl Schäfer mögé szorult.

Sonja Henie három olimpián lett bajnok műkorcsolyában. MTI Fotó/UPI

A jégkorongozóknál négy csapat indult. Aki nem tudja, hogy melyek ezek, az is elsőre rávágja, hogy Kanada és az Egyesült Államok biztosan! Ez így igaz, ám ki gondolná, hogy a másik kettő Németország és Lengyelország volt. Ezzel az erőviszonyokat is elmondta az ember: volt két hokizni tudó társaság, és kettő, amely kevésbé tudott. Ennek megfelelően a két teljes körből álló torna során Lengyelország pont nélkül zárt, Németországnak pedig csak két győzelme volt. Természetesen a lengyelek ellen.

Kanada és a házigazda viszont nagyon megküzdött az első helyért.

Az első találkozásuk 2-1-es kanadai sikert hozott, a második meg 2-2-es döntetlent. Tulajdonképpen játszottak egy harmadikat is, ami 0-0 lett, de ez a második részeként vonul be a történelembe. Ugyanis 2-2 után (ma is ismert módon) az első gólig kezdődött egy "hirtelen halál", de mivel három újabb harmad (vagyis egy újabb teljes találkozó) után sem született döntés, ekkor befejezettnek nyilvánították a meccset (és az olimpiai jégkorong-tornát). Meglepő lenne, ha ez lett volna a kiírásban, de a rugalmasság sok téli olimpiához hozzátartozott akkoriban.

Garmisch-Partenkirchen-ben 25 magyar sportoló versenyzett. Fotó: MTI/EPA/Philipp Gülland

Az első három téli olimpia közül kettőt az az ország rendezhetett, amely abban az évben nyárit is. Ez így lett 1936-ban is! A berlini nyári játékok előtt a télit Garmisch-Partenkirchenben tartották. Mivel Európa közepére könnyebben lehetett eljutni, mint négy évvel korábban Lake Placidbe, így 28 ország küldött sportolókat. Megjelent Ausztrália is, így már

csak az afrikai kontinens nem képviseltette magát.

A Magyarországról is könnyen elérhető bajor településre hazánkból is „özönlöttek” a sportolók. Összesen 25-en sportoltak versenyszerűen a Münchenhez közeli településen, és ez a nagy szám annak is köszönhető, hogy

másodszor indult a jégkorong-válogatottunk olimpián.

Egészen „nagy szám” lett a szereplése, az egyébként már komoly tornán. 15 válogatott indult, ezeket négy csoportba osztották. Itt a magyar csapat 11-2-re verte Belgiumot (ez volt az első olimpiai esemény, melyről a Magyar Rádió élőben tudósított) , 3-0-ra Franciaországot, és csak 3-0-ra kapott ki Csehszlovákiától. Utóbbival együtt jutott

a legjobb nyolc közé

, ahol az újabb csoportban elszenvedett két szolid vereséget, Németországtól, és a későbbi aranyérmes Nagy-Britanniától, és csak Kanadától kapott ki nagyon, 15-0-ra. Ez utóbbi még akkor sem volt szégyen, ha végül a juharlevelesek történetük során először nem nyerték meg az olimpiai hokitornát.

Jégkorong-mérkőzés a budapesti városligeti Műjégpályán a ’30-as években. Itt készültek legjobbjaink az olimpiára. MTI Fotó: Szendrő István

A korongosok tehát jól teljesítettek, a Rotter Emília-Szollás László műkorcsolya páros pedig még jobban. Megismételte amerikai harmadik helyét, és kicsit sem meglepő, hogy több érmet nem szereztek sportolóink. Szekrényesy Piroska és Szekrényesy Attlia ugyanabban a számban negyedik lett, úgy tűnik a ’30-as évek olimpiáin ezeket a helyeket nekünk tartották fent.

Ez a fránya északi összetett viszont ekkor sem ment a magyar ugarról érkezetteknek. Két versenyzőnk összesen nem tudott egy érvényes ugrást végrehajtani, és egyikük sem ért célba futásban. Az itt, és ekkor debütáló

alpesi síben a négy versenyzőnkből három is teljesítette a három pályát

, vagyis a mai alpesi összetettnek megfelelő versenyben nem a kiesett szó szerepelt a nevük után, hanem a nevük előtt egy szám. Nem kicsi, de ugyebár a részvétel…

A gyorskorcsolyázó Hídvéghy László három számban is indult, és neki is helyezési szám került a neve elé, mind a háromban. Ahogy a három egyéniben induló műkorcsolyázónak is. Botond Éva pl. a 15. lett abban a versenyben, ahol

Sonja Henie harmadszor lett olimpia bajnok.

Aztán négy évvel később nem lehetett negyedszer is, mert versenyek sem voltak. Az 1940-es és 1944-es téli olimpiát nem tudták megrendezni, de 1948-ban ismét összegyűltek a havas-jeges számok legjobbjai, de ez már egy következő mese…

 

 

A nyitóképen: Garmisch-Partenkirchen-ben rendezték az 1936-os téli olimpiát.

MTI/EPA/Lisi Niesner