Kiút a depresszióból – A Mélylevegő Projekt

Elgondolkodtató statisztikát vázol fel Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt egyik alapítója. Ahogy elmondja, az Unióban Magyarországon a legmagasabb a felnőttek körében a depresszióval küzdők aránya, a statisztikák szerint minden tizedik honfitársunk szenved tőle. Ennek ellenére még mindig sok a tévhit a betegséggel kapcsolatban, és úgy egyáltalán a mentális zavarokról sem szívesen veszünk tudomást. Ehhez hozzájön az is, hogy még mindig nem része az egészségkultúránknak a pszichológusi szolgáltatások igénybe vétele, noha a depresszió épp a jól kezelhető betegségek közé tartozik. 

Küzdelem a mindennapok túléléséért

Pető Dorina, a projekt másik alapítótagja kifejtette, hogy általában hosszú út vezet a tünetek észlelésétől a betegség tudatosításáig, majd a szakszerű segítség igénybevételéig. Ha sokan fel is ismerik magukon a depresszió jeleit, nem tudják, hová fordulhatnak. Pedig a háziorvosnak kulcsszerepe van, ő tud beutalót adni a szakkezelésekhez, bár léteznek ingyenes pszichiátriai gondozók is, azonban ezek megbízhatósága sajnos nem vetekszik a magánszolgáltatásokéval. A diákok esetében az iskolapszichológus bír kapuőr funkcióval, ő segíthet a szakszerű ellátás felkeresésében. Sajnos azonban nem jut minden iskolába szakember, illetve az ő kihasználtságuk is alacsony. A Mélylevegő Projekt tagjai ezen is változtatni szeretnének, a terveik között szerepel egy középiskolai edukációs és készségfejlesztő program is, hiszen

De milyen tünetei vannak a betegségnek? Juhász Bettina elmondja, hogy a legfontosabb tünetek között sokszor szorongást, kiüresedett hangulatot, érzelmi beszűkültséget, koncentrációs nehézségeket, folyamatos fáradtságot és lelassultságot lehet említeni. Jellemző a társas helyzetektől való visszahúzódás, pesszimizmus, reménytelenség és tehetetlenség érzése. A mindennapi teendők ellátása (kikelni az ágyból, lezuhanyozni, munkába, iskolába menni, döntéseket hozni) is óriási küzdelmet jelent a betegeknek. Ilyenkor gyakran túlélőüzemmódba kapcsol a szervezet, ami együtt járhat a testsúly ingadozásával, az alvási szokások megváltozásával és olyan elhúzódó testi panaszokkal is, amelyek nem reagálnak a megszokott kezelésekre. 
Pető Dorina arra is felhívja a figyelmet, hogy a depresszió eltérő tünetekkel jelentkezik felnőtt- és fiatalkorban: előbbieknél jellemző az apátia, állandó magányosságérzés, míg a fiataloknál  a viselkedésproblémák, ingerlékenység, extrém érzékenység is fontos vészjelzők lehetnek. Számos testi betegséget is kísérhet a depresszió: bélrendszeri megbetegedések és a rák esetében is jellemző a kialakulása.

Alapvetően három fő faktorra vezethető vissza a betegség:

Amennyiben ezek mind hiányoznak, az esély a depresszió kialakulására szinte nulla, ha azonban mindhárom faktor jelen van, akkor nyolcvanszázalékos valószínűséggel leszünk depressziósok.

A férfiakat mérgező káros stigmákról

Pálovics László, aki szintén alapítója a Mélylevegőnek, kifejti, hogy a férfiak körében ráadásul sokkal nagyobb a betegség látenciája, ugyanis

Ezt erősíti az is, hogy mások a férfiak megküzdési módjai, inkább elfojtják és nem beszélnek a saját betegségeikről. Érdekes lecsapódása ennek a jelenségnek, hogy a projekthez készített videósorozatban, ahol a depresszióval küzdők vallanak a saját harcukról, elsősorban nők vállalták, hogy kamera elé állnak. A férfiak jobbára levélben fogalmazták meg tapasztalataikat. Ez azt is jelenti, hogy más a férfiakat más úton kell megközelíteni, húzza alá Pálovics.

És milyen kezelés vár azokra, akik depressziós tüneteket észlelnek? Ahogy Pető Dorina rámutat, a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is előfordulhat, hiszen az agy kémiai működését is megváltoztathatja a betegség. Hozzáteszi, hogy a gyógyszer önmagában nem szünteti meg a depressziót, ezért mindenképp fontos mellé a szakemberrel folytatott pszichoterápia is. Juhász Bettina arra is figyelmeztet, hogy bár a depresszív időszakok lecsengése után

és kevésbé tűnik majd ijesztőnek újbóli felbukkanása.

A Mélylevegő Projekt ötlete egyébként a tavaszi karanténidőszak alatt fogant meg; a négy fiatal  szakember (Juhász Bettina, Miklós Andrea, Pálovics László és Pető Dorina) azért fogott össze, hogy a pszichológiai tudást közérthetően és élvezhetően tolmácsolják a laikusok számára is. Munkájukat aktívan mentorálja egy klinikai szakpszichológus, újonnan pedig egy csapat lelkes önkéntes is csatlakozott hozzájuk. 

A pszichoedukációs tartalomgyártás mellett a már említett középiskolai programon is dolgoznak, illetve előkészítés alatt áll egy társasjáték, ami játékos formában segít információkhoz jutni a mentális betegségekről. Indítani fognak egy eseménysorozatot is, ahol olyan öngyógyító technikákkal szeretnék megismertetni az érdeklődőket, mint az autogén tréning és a progresszív relaxáció.

***

Illusztráció: Mélylevegő Projekt