A vízgazdálkodás fontosságáról beszélt Áder az ENSZ-ben

2017. szeptember 20. 21:02

A köztársasági elnök Ferenc pápa szavaival emlékeztetett a klímaváltozás veszélyeire: „Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.”

2017. szeptember 20. 21:02

A vízválság előbb sújthat bennünket, mint az elhatalmasodó klímaváltozás – hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök szerdán New Yorkban azon az ENSZ-ben rendezett konferencián, amelyet Magyarország és Dánia közösen szervezett egy „vízbiztos” világhoz szükséges befektetések finanszírozásáról.

A túl kevés és a túl sok víz is gond

Áder János a Világbank adatait idézve leszögezte: jelenleg a világban több mint 2 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, és 4 milliárd azoknak a száma, akiknek szennyvize nincs megfelelő módon kezelve. „Azt is tudjuk, hogy az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél közül legalább 15 nem valósítható meg megfelelő vízgazdálkodás nélkül” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a fenntartható urbanizáció is csupán vágyálom marad és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül.

Előadásában Áder János kitért Perura, utalva arra, hogy ebben az országban az idén márciusban – hosszú aszály után – annyi eső esett, hogy 150 ezer otthon vált lakhatatlanná, s a természeti katasztrófa olyan óriási károkat okozott, hogy a perui GDP 3 százalékának megfelelő összeget kellett a helyreállításra fordítani.

Afrikában ugyanakkor éppen az a baj, hogy túl kevés az eső - hangsúlyozta az államfő. Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria példáját említve kifejtette, hogy a vízhiány katasztrófához vezetett: milliók éheznek, pusztulnak az állatok és pusztul a termés. 

Ázsiában Banglades küszködik túl sok vízzel. „Májusban Bangladesben olyan mennyiségű eső esett, hogy még a monszunhoz szokott vidéken is sok volt belőle: 2 millió tonna rizs esett az esőzés áldozatul, s nem nehéz belátni ennek költségvetési, gazdasági és egyéb következményeit” – mondta Áder János. 

Jó védművek kellenek

Ezután az államfő felvételeket mutatott az öt évvel ezelőtti New Yorkról, amelyet akkor a Sandy hurrikán okozta áradás sújtott, és a pár héttel ezelőtti Houstonról, amelyet a Harvey hurrikán tett tönkre. Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna, de mivel elmulasztották, a hurrikán pusztításai utáni helyreállításra már 20 milliárd dollárt kellett fordítani. Houston is az átgondolatlan városi fejlesztéseket szenvedte meg. Áder János megjegyezte: mindkét tragédiának fontos tanulságai vannak a jövőre nézve. Elsődleges fontosságúnak nevezte az ésszerű urbanizációt. 

Áder János magyar példát hozott a jó árvízi védekezésre. Megemlítette a tizenkét tiszai árvízi szükségtározót, amelyből hat már el is készült. „Drága program ez, az adófizetőknek sok pénzébe kerül, de megtérül” - hangsúlyozta. 

Isten megbocsát, a természet nem

„Szembe kell nézni a vízkérdés finanszírozásával” – mondta a köztársasági elnök. Világszerte 500 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség évente a vízválság elhárítására – tette hozzá. 

Az államfő Ferenc pápa szavait idézve zárta beszédét: „Isten mindig megbocsát, az ember néha megbocsát, a természet azonban soha nem bocsát meg.”

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2017. szeptember 22. 04:13
A víz helyett az ország problémáival kellene foglalkoznia a bajszos pecásnak.
Kardinális
2017. szeptember 21. 14:26
A tv tegnap este leadta az előadását. Egy kimondottan szakszerű, informatív, érvekkel alátámasztott, jó beszéd volt!
Akitlosz
2017. szeptember 20. 23:56
"Felhívta a figyelmet: mindkét esetben megelőzhető lett volna a mérhetetlen kár és veszteség. New Yorkban védműveket kellett volna építeni, ez mintegy 200 millió dollárba került volna," Megmondó Kapitány de tudja, de tudja utólag, hogy másoknak mit kellett volna csinálniuk! Bezzeg Magyarország! Fel volt ám készülve migránsjárásra, árvízre, vörös iszapra, és a hadsereg is a csúcson van, retteg tőle az összes ellenség, szóval Magyarországot nagy baj nem érheti.
Akitlosz
2017. szeptember 20. 23:40
"és a szegénység sem küzdhető le helyes vízgazdálkodás nélkül." A szegénység leküzdéséhez a szaporodást kellene először is korlátozni. A szegénység azért nem küzdhető le, mert egyes szegények szaporábbak, mint a nyulak. Háromszor annyi ember él ma a Földön, mint 1950-ben. Ha nem lett volna ez az elképesztő népességrobbanás, akkor a szegénység már régen le lenne küzdve. De ilyen ütemű szaporodással nem lehetséges.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!