Óriási sportdiplomáciai siker – Dr. Molnár Tamás a világ vízilabdázásának első számú vezetője lett!

Mandiner exkluzív

Salamon Ferenc korábbi LEN és FINA technikai-bizottsági tag és Martin György a LEN-büró tag nyomdokain haladva, de messze túlszárnyalva az elődöket, a háromszoros olimpiai bajnok Dr. Molnár Tamás felért a szakma csúcsára, és a világ vízilabda sportjának élére került.  Megválasztották a FINA vízilabda-technikai bizottsága (WPTC) elnökének a budapesti 19. FINA-világbajnokság büró ülése alatt. A Mandinernek exkluzív interjút adott a frissen megválasztott sportvezető, Dr. Molnár Tamás.

Hogy értesült erről a fantasztikus hírről?

Előkészítés alatt volt ez a változás, de igazából akkor realizálódott bennem a dolog, amikor személyesen a FINA elnöke, Husszein el-Musszalam gratulált és jó munkát kívánt. Nagyon nagy öröm és óriási megtiszteltetés ez a szakmai bizalom és igyekszem mindezt majd a jövőben is megszolgálni.

Érdemes talán pontosan körbeírnunk, hogy mit is jelent ez a feladatkör a világ vízilabdázásának élén...

A FINA, mint a világ vizes sportjait egyesítő nemzetközi sportszövetség a szervezete alá tartozó sportágait, ha úgy tetszik szakágait, mint például az úszást, műugrást vagy épp a vízilabdát sportszakmai értelemben a technikai bizottságain keresztül irányítja. A szakmai előkészítő munka alapján, a szakág javaslatait követve végül is az elnökség vagy a közgyűlés fogadja el a szakmai javaslatainkat. A vízilabda – mind a női, mind a férfi póló – szakmai irányításának élére kerülhettem most ebben a pozícióban, amely bizonyosan mondhatom, hogy az egész magyar egyetemes vízilabdasportnak is szól, hiszen személyemben egyesíti a magyar vízilabdasport olimpiai, világ- és Európa-bajnoki, sőt eddigi klubsikereinek, és a szakmában dolgozó nemzetközi szakembereknek az elismerését is valahol.

Milyen feladatkörökre van vagy épp lehet hatással a technikai bizottság elnöke?

Valójában mindenre, amit a sportág fejlődése, iránya, működése, bírói munkája megkíván. Nyilván a bírók kinevezése, a bíráskodás irányának meghatározása is feladatok része, amely sosem egyszemélyes döntés és mindig a sportág érdekeit kell szolgálja nemzetközi szinten és engem is maximálisan ez fog vezérelni.

Aki figyelte a pályafutását tudja, hogy egy ilyen szakmai elismerést elképesztően sok befektetett munka előz meg, és a kiemelkedő játékos sikerek, a három olimpiai bajnoki cím, a világ és kontinenselsőség nyilván bombabiztos alapot adott mindehhez. De vajon mégis miért most jöhetett el ez a történelmi pillanat?

Mindig hittem a befektetett munkában. Még bőven aktív koromban, a harmadik, pekingi győzelmünk előtt is már évekkel Salamon Feri bácsi tanácsát megfogadva elkezdtem egy úton járni, amelynek a gyümölcse most érik be. Sokan kérdezték akkor, hogy a szombati, bajnoki meccseim után minek megyek vasárnap gyerekmeccseket vezetni, minek ez az egész, de én a legelejéről szerettem volna kezdeni, mert érdekelt a sportág a vízpart felöli szemszögből is. Úgy éreztem, meglehet a kellő hitelességem akár a játékvezetői feladatokban is. Tizenöt éve kezdtem erre az útra lépni, és akárhogy is alakult a LEN, vagy akár a FINA technikai bizottsági előmenetelem, minden egyes lépésnél kikértem Feri bácsi tanácsát.

A játékvezetésben voltak kiemelkedő sikerei? Mert, ha már az embert síppal a szájában látják a parton, akkor bizonyosan lesz, akinek nem tetszik a döntése?

A játékvezetés egy út része volt, s amikor bekerültem a LEN-be, az objektivitás megtartása érdekében kérték, hogy ne bíráskodjak tovább. Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy vezettem bajnoki döntőt, a Pánamerikai játékok döntőjét is és nagyon elismerő volt, hogy különösen itthon, ahol rendkívül kritikusan szemlélik a játékvezetői munkát, a személyem mindig adott egyfajta nyugalmat és vitamentességet az adott mérkőzéseknek.

Akkor, ha jól értem, a két évtizedes világklasszis szintű játékosi pályafutás és másfél évtizednyi sportdiplomáciai építkezés ért most össze ebben a megbízatásban?

Ha a saját szemszögemből nézem ezt a megtisztelő lehetőséget, akkor igen, de ez sokkal összetettebb dolog ennél. Az elmúlt tíz év magyarországi sportinvesztíciói, az, ahogy hazánk évről-évre bebizonyította és bizonyítja most is a 19. FINA-világbajnokság négy hónapos, rekordidő alatt történő és eddig hibátlan megszervezésével, hogy milyen fantasztikus otthona a világ sportjának, nos ezek összeadódó hatásmechanizmusok. A kormány sportot támogató filozófiájának - tapasztalatból mondhatom -, a világ számos pontján híre megy, és a sportban mozgó szakemberek, vezetők hálásak ezért a befogadó szeretetért és professzionális szervezésért. A magyar vízilabdázás a világ talán legpatinásabb iskoláinak egyike, az elődök és a mi eredményeink önmagukért beszélnek, talán a szakma is érzékelte, hogy méltó iskola képviselője viheti tovább személyemben a vízilabda ügyét. A Magyar Vízilabda Szövetség ajánlása is rendkívül fontos elem volt, amiért köszönet jár. Mindehhez, ugyanakkor bizonyosan rengeteget tett hozzá, hogy dr. Wladár Sándorral, a 19. FINA-világbajnokság szervezőbizottságának elnökével és Szántó Dávid operatív igazgatóval közösen szisztematikus munkával végigjártuk együtt az összes bürótag nemzeti szövetségeit, egyeztettünk és tárgyaltunk, mert egy erős támogatással meghozott döntést szerettünk volna. Az is tény, hogy a FINA tavaly megválasztott új elnöke, Husszein el-Musszalam úr is rendkívüli dinamikával vetetette bele magát a vizes közösség munkájába és nem csak terveket sző, hanem meg is valósítja, amit elképzel és ehhez nagyarányú támogatást kap.

És merre megy a vízilabda? Ha csak a hazai világbajnokságot nézzük, szinte példátlanul szigorú a bíráskodás, szórják ki a medencéből a játékosokat? 

Kezdjük talán ott, hogy a kilencvenes évek utáni kezelhetetlen állapotot hosszú évek munkájával sikerült lecsillapítani, akkor a technikás vízilabdát leváltotta a vízi birkózás és a néha méltatlan bunyó. Ez ma már a múlté, a szabályokat be kell tartani, a másik játékost tiszteletben kell tartani, mert ez egy játék végső soron. Ezt a tendenciát kellett erősítenünk miközben a másik nagy feladatunk a sportág nemzetközi szintű népszerűsítése. Ma már nem csak egy kontinensen sport a vízilabda: a nőknél az ausztrálok, régóta az amerikaiak, a japánok, kínaiak is nagy szakmai erőt képviselnek, a férfiaknál is hasonló a helyzet, de akkor lehetünk elégedettebbek, ha a sportág eljut akár majd az afrikai kontinensre és jóval nagyobb követői bázisa lesz, mint amilyen most van. Úgy látom, hogy a FINA mostani vezetése nagyszerű reklám és marketingmunkát végez, nagy energiákat fektetnek a közösségi felületek felfuttatásába, amelyre óriási szüksége van, mert még több gyerekhez szeretnénk elérni ezzel a csodálatos sportággal.

Apropó gyerekek? Iker fiai és párja mit szól az új megbízatásához? Mennyit látnak önből a jövőben itthon?

Büszkék rám, azt hiszem – neveti el magát. Új megoldásokat is tartogatott számunkra a pandémiás időszak, én hiszek a spórolásban és ma már nagyon hatékonyan és főleg költségkímélő módon lehet online értekezni szinte minden kérdésben. Amikor viszont esemény van és ott kell lenni, az eddig is utazással járt, az ezután sem változik majd. De mivel imádom a vízilabdát, ez sosem lesz nekem teher, épp ellenkezőleg, óriási öröm és hatalmas lehetőség, hogy a következő ciklusban a szervezet élén szolgálhatom a nemzetközi vízilabda ügyét.

Névjegy:

Dr. Molnár Tamás jogász, háromszoros olimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok vízilabdázó, kétszer nyert Világ-ligát és győzött minden korosztályos nemzetközi tornán.

2009-től vízilabda-játékvezető. 2015-ben a Magyar Vízilabda-szövetség játékvezetői testületének elnökének választották. 2016 januárjában beválasztották a FINA a sportolói bizottságába, 2016 májusában pedig a a LEN vízilabda bizottságába is. 2017 júliusától a FINA vízilabda bizottságának tagjaként ténykedik. 2020 júliusában újra megválasztották a Magyar Vízilabda-szövetség alelnökének, azóta is betölti ezt a pozíciót.

Az úszósport hírességek csarnokának 2015-ben lett a tagja, megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést harmadik olimpiai bajnoki címe után és ugyanebben az évben, 2008-ban Budapest díszpolgára lett.

A nyitóképen: Molnár Tamás vízilabdázó egykori levezetésnek szánt Szeged Beton VE vízilabdacsapatához igazolásakor. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely