A hétszeres magyar bajnok, háromszoros gólkirály csatár, az olimpiák gólrekordere, aki a pártállami vezetés tiltása miatt nem lehetett a Barcelona játékosa. Portrénk a nyolcvan éves Dunai Antalról.
„Tudtam, hogy nem leszek matematikaprofesszor. Imádtam futballozni, s azért nem ment rosszul, elhatároztam, hogy erre teszem fel az életem. Éppen ezért kellemetlen volt hallani, hogy a lelátón mondogatták, hogy nem ügyetlen ez a Dujmov gyerek, csak lassú. Kicsit imbolygó testtel futottam, mintha tántorogtam volna. Szóval, szégyelltem, hogy lassúnak tartanak, ezért odamentem az atlétaedzőhöz, hogy csináljon velem valamit. Úgy, ahogy voltam, ruhában megfuttatott, majd adott egy szöges cipőt, és elmagyarázta, hogy a görbe futballistalábaimat hogyan rakjam. A harminc métert három és fél másodperc alatt futottam.”
Dunai Antal pályafutása kezdetéről a Nemzeti Sportnak
Március 21-én kedden ünnepli nyolcvanadik születésnapját Dunai Antal olimpiai bajnok és európai ezüstcipős labdarúgó, az Újpest örökös bajnoka. A legendás támadó 1943-ban Dujmov Antal néven született Bács-Kiskun megyei Gara településen. Testvére, Dunai János is válogatott labdarúgó, olimpiai bronzérmes, ezért a sportsajtóban rendszerint Dunai II. néven írtak róla.
Sportolói pályafutását a hamadosztályú Bácska Posztó csapatában kezdte tízévesen. Külön orvosi engedéllyel már 16 éves korában pályára léphetett a felnőtt csapatban. Egy évvel később már UEFA-tornát nyert Bécsben az U18-as válogatott tagjaként. Az első osztályban 18 évesen a Pécsi Dózsa együttesében mutatkozott be, rögtön győztes góllal debütált a Győr ellen.
Három évig szerepelt az együttesben. 1963-ban harmadik lett a bajnoki góllövőlistán, ami nem rossz teljesítmény egy húszéves játékostól, de valódi jelentősége csak úgy érthető, ha hozzátesszük, hogy
A következő évben, 1964-ben igazolt az Újpest (akkoriban Újpesti Dózsa) csapatához.
Ugyanebben az évben az olimpiai keret tagjaként kijutott a tokiói olimpiára, ám mivel a tornán egyetlen perc játékidőt sem kapott, hiába játszott, és lőtt fontos gólokat a selejtezőkön, az akkori szabályok szerint nem nyert olimpiai bajnoki címet. Pedig ha sikerül, minden idők egyik legsikeresebb labdarúgó olimpikonja lenne. Elmondása szerint mindezt nagy csalódásként, pályafutása egyik fájó pontjaként élte, éli meg.
Az olimpiai siker azért nem maradt el – ami nem jött össze 1964-ben, négy évvel később sikerült, a magyar válogatottal olimpiai bajnok lett Mexikóvárosban, az 1972-ben Münchenben rendezett játékokon pedig ezüstérmes lett, és összesen kilenc gólt lőtt. A feszült hangulatú 1968-as mexikóvárosi döntőben Dunai két gólt szerzett, ezek az alábbi összefoglalón 1:57-nél és 5:15-nél láthatók.
Az A válogatottban 1969-ben góllal mutatkozott be Csehszlovákia csapata ellen. Az 1972-es Európa-bajnokságon, ahol a csapat negyedik lett a magyar csapattal. A nemzeti együttesben 31 mérkőzésen kilenc gólt szerzett. Az olimpiákon összesen 13 gólt ért el, amivel a dán Sophus Nielsennel holtversenyben gólrekorder.
Dunai Antal első találata az A válogatottban, Csehszlovákia ellen
Dunai 1964-ben lett az újpesti csapat játékosa. Az Újpesti Dózsa együttesével 1969 és 1975 között hétszer nyerte meg a magyar bajnokságot. Dunait rendkívül lendületes, gyors támadó volt, állítása szerint 3,5 másodperc alatt futotta le a 30 métert. Robbanékonyságának köszönhetően rendkívül gólerős játékos volt, 1967-ben, 1968-ban és 1970-ben is ő lett a magyar bajnokság gólkirálya.
a legendás portugál játékos, Eusebio mögött. Egy évvel később 31 góljával az európai rangsorban harmadik, azaz bronzcipős lett. Pályafutása alatt 326 elsőosztályú bajnoki mérkőzésen lépett pályára, amelyeken összesen 202 gólt szerzett. Elmondása szerint rengeteg góljában nagy szerep volt csapattársainak, Göröcs Jánosnak, Zámbó Sándornak és Fazekas Lászlónak, akiktől kiváló labdákat kapott ő és csatártársa, a szintén legendás Bene Ferenc.
A lila-fehérekkel három kupagyőzelmet ünnepelhetett, 1969-ben, 1970-ben és 1975-ben. Az európai porondon is szerepelt, a Vásárvárosok Kupájában (VVK) 1969-ben döntőt játszott, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) a negyed- és elődöntőig jutott.
Élvonalbeli labdarúgó-pályafutását Debrecenben a DVSC-ben fejezte be 1978-ban. 1978-1980 között a Chinoin csapatának játékosa, az 1980-1981-es szezonban pedig az osztrák Simmeringben rúgta a gólokat. Korábban Kubala László, a klub legendája hívására lett volna esélye az FC Barcelonához igazolni, de a szocialista pártállami vezetés 1979-ig nem engedte a magyar labdarúgókat külföldre szerződni, ezért nem élhetett a lehetőséggel.
Edzői pályafutását az Újpest csapatánál kezdte. 1981-ben ugyan nem játékosként, hanem edzőként, de végül összejött a spanyolországi szerződés is. A Xerez csapatával megnyerte a harmadosztályú bajnokságot, és feljuttatta a csapatot a B-ligába. Egy szezon erejéig irányította az elsőosztályú Real Betist, majd az 1985-1986-os szezonban a másodosztályú Castellónt.
A Spanyolországban töltött idő alatt jól elsajátította a nyelvet – ahogy egy korábbi interjúban fogalmaz, napi 5-6 órát tanult, hogy mindenkivel meg tudja értetni magát. Részben ennek köszönheti talán Marco Rossival való jó viszonyát is, hiszen ahogy mondja, az olasz szövetségi kapitánnyal rendkívül jókat szoktak spanyolul beszélgetni.
A rendszerváltoztatást követően hazatért, és először a Veszprém, majd a DVSC csapatánál dolgozott. Dunai Antal1993 és 1998 között a magyar olimpiai válogatott szakmai vezetője volt. Vezetésével a csapat 1996-ban kijutott az Egyesült Államokban, Atlantában rendezett olimpiára. Eddig ez volt a magyar labdarúgó válogatott utolsó olimpiai szereplése.
1995-1996-ban az Újpest labdarúgó szakosztályának igazgatója volt. Az első Orbán-kormány idején azaz Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsadójaként dolgozott. 2001-től ismét az U20-as válogatottnál dolgozott, 2009-ben az U20-as labdarúgó-világbajnokságon bronzérmes magyar válogatott csapatvezetőjeként
2006-tól 2010-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke, a szervezet utazó nagykövete és a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták pályafutását, 2016-ban pedig beiktatták a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. 2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottságtól Életműdíjat kapott.
Dunai (Dujmov) Antal,1943. március 21. Gara
Eredményei:
Olimpiai aranyérmes: 1968, Mexikóváros
Olimpiai ezüstérmes, 1972, München
Magyar bajnok: 1969, 1970-tavasz, 1970–71, 1971-72, 1972–73, 1973-74, 1974-75
Magyar gólkirály: 1967, 1968, 1970
Európai ezüstcipős: 1967
Európai bronzcipős: 1968
Magyar Népköztársasági Kupa győztes: 1969, 1970, 1975
Vásárvárosok Kupája (VVK) döntős: 1968-69
Az Újpesti Dózsa örökös bajnoka: 1985
A Mandiner szerkesztősége nevében boldog születésnapot, és jó egészséget kívánunk a legendás labdarúgónak!
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
A Spezia magyar válogatott labdarúgója újra játékba lendült, s lapunkkal tudatta: a németországi Európa-bajnokság után is Olaszországban szeretne maradni. Elárulta, mi motiválja a rekorddöntés mellett, s hogy látja a szerepét Marco Rossi csapatában.
A válogatott hátvédje nagyon örül, hogy jövőre az olasz első osztályban szerepelhet, szeretné megnyerni a másodosztályú bajnokságot, de még ennél is jobban szeretne részt venni az Eb-n, és úgy érzi, va esélye bekerülni Rossi keretébe.
A magyar származású George Cukor két sztárral és egy sztárpalántával olyan örök érvényű klasszikust hagyott az utókorra, ami 80 év eltelte után is a néző bőre alá kúszik.
Nem volt szép az elválás, de nem bánja a történteket a szintén olasz Giovanni Costantino. A mostani magyar válogatottról azért elmondta a véleményét.
A kiváló sportlövő az 1972-es müncheni és az 1976-os montreáli olimpián is szerepelt.
A háromszoros olimpiai bajnok úszónk ott szeretne lenni az idei nyári játékokon Párizsban, de még nem sikerült megúsznia a szintidőt.
Az MSZP politikusa nem örül neki, hogy Magyar megosztja a szavazatokat a 18. kerületben.
A Spezia magyar válogatott labdarúgója újra játékba lendült, s lapunkkal tudatta: a németországi Európa-bajnokság után is Olaszországban szeretne maradni. Elárulta, mi motiválja a rekorddöntés mellett, s hogy látja a szerepét Marco Rossi csapatában.
