Az Európa legjobb vízilabdázójának is megválasztott Zalánki Gergő: Az olimpián már széttépjük a franciákat!
A magyar válogatott és az olasz Pro Recco kitűnősége már Párizsra fókuszál, de addig is fontos feladatok várnak rá.
Ugyan az éremszerzés elmaradt, de az alaposan megfiatalított, és az Eb előtt kissé lesajnált magyar válogatott a négy közé jutásért mindenképpen megérdemli az elismerést.
A mérkőzés előtt természetesen az volt: a kérdés: a csoportmérkőzések során elért 10-5 mennyire volt valós – vagy csak az volt ellenfelünk célja, hogy továbbjutás esetén a szerbeket elkerüljék?
Mindenesetre a meccset a rutinosabb és motiváltabbnak tűnő olaszok kezdték hatékonyabban (ne feledjük: ezen az Eb-n hét újonccal szálltunk vízbe), gyorsan 4-1-re el is húztak, igaz ehhez az is hozzájárult, hogy sem a védekezésünk, sem az emberelőny-kihasználásunk nem volt nemzetközi szintű.
A folytatásban világossá vált: csak úgy lehetünk eredményesek, ha a hibátlan védekezés lesz a csapatjátékunk alapja, elől pedig jóval hatékonyabbá válunk.
Mindenesetre a második negyed elején – sajnos – a szétesés jelei mutatkoztak,
hiszen hamar 6-1-re módosult az állás, és sajnos nálunk csak egyetlen legény volt talpon a vidéken, a kétgólos Vigvári Vince személyében. Ám a negyed közepére úgy tűnt, kezdünk magunkra találni, hiszen előbb kivédekeztünk egy kettős emberelőnyt, majd Tátrai Dávid is betalált – először fordult elő a meccsen, hogy zsinórban kétszer voltunk eredményesek.
Varga Zsolt szövetségi kapitány is időt kért, ám hiába reménykedtünk a további remeklésben, a mai mérkőzésen (sajnos) magára találó, immár háromgólos Echenique-vel nem tudtunk mit kezdeni (beszédes: az olaszok klasszisa a bronzmeccsig csupán ötször volt eredményesaz Eb-n), sőt Velotto újabb találatával sajnos visszaállt a „régi rend”: a nagyszünet előtt 8-3-ra húzott el ellenfelünk.
A második félidő is olasz demonstrációval kezdődött, hiszen Cannella hatalmas góljával már 9-3-ra módosult az állás, ráadásul az ellentámadás végén Tátrai kapufát lőtt...
Majd egy emberelőnyt végre kihasználtunk (Burián Gergely révén), de látszott: az Európa-bajnokság végére fizikailag is elfáradt a betegségektől is sújtott magyar válogatott, amely a lövésszámból is remekül kitűnt:
az olaszok 23 kísérletből kilencszer, míg a mieink 14 próbálkozásból csupán négyszer voltak eredményesek...
Az olasz időkérés után Fondelli büntetőből volteredményes (immár 10-4 oda), sajnos egyre jobban elúszott az esély egy utolsó nagy bravúrra, pláne azok után, hogy Tátrai Dávid és Vigvári Vince lövését is védte az olasz kapus.
Az utolsó negyedre már csak a tisztes helytállás maradt a cél, még akkor is, ha az első negyedet három, a másodikat kettővel, a harmadikat pedig egy góllal vesztettük el. Ami nem változott: az utolsó játékrész is olasz gólokkal és kimaradt magyar lehetőséggel kezdődött, így pillanatok alatt 12-4-re húztak el a taljánok, még jó hogy a mieink legjobbja, Vigvári Vince gyorsan szépített. Tátrai Dávid a végére csak magára talált, hatalmas gólt lőtt, s mivel végre Echenique is hibázott egyet (értsd: kapufát lőtt), ráadásul Nagy Ádám is betalált a végén, így legalább a leégés elmaradt, és a végére csak 12-7-re kozmetikáztuk a végeredményt...
Az Európa-bajnokságot várakozáson felül, a negyedik helyen zártuk, éppen ezért a válogatott szakmai vezetője egyáltalán nem volt elégedetlen.
- Nyilvánvaló, hogy egy világversenyt vereséggel lezárni mindig nehéz, de az egész tornát tekintve fantasztikus teljesítményt nyújtottunk. Ami a bronzmeccset illeti: sokat elmond, hogy a teljes Európa-bajnokságon nem hibáztunk annyit, mint a legutolsó mérkőzésen. Mindegyik játékosunk az utolsó energiáját bedobva harcolt, nem csak a sorozatterhelés, hanem a betegséghullám is közrejátszott abban, hogy a többség fizikailag sem volt a végén már topon. Mint ahogy az sem volt váratlan, hogy ellenfelünk tripla motivációval, visszavágásra éhesen játszott a csoportmérkőzésen elszenvedett 10-5-ös vereség után. Azt kértem a fiúktól, hogy ebből a mérkőzésből, az ellenfél játékából is a lehető legtöbbet tanuljanak. Ennek az Eb-nek a jelentősége az volt, hogy erős riválisokkal szemben tudtunk játszani, és rengeteg tanulságot tudunk magunkkal vinni a rövidesen kezdődő világbajnokságra.
Nyitókép, fotó: MTI/Illyés Tibor