Gyulai Miklós szerint ahhoz, hogy megszülessen a sportág első magyar világbajnoki címe, kellett egy olyan kiváló személyiségű sportoló, mint Márton Anita.
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke szerint szakmán belül már vártak egy ideje arra, hogy megszülessen a sportág első magyar világbajnoki címe, melyhez kellett egy olyan kiváló személyiségű sportoló, mint Márton Anita, aki pénteken a birminghami fedettpályás vb-n súlylökésben új országos csúccsal lett első.
„Szokták mondani, hogy minden sorozat megszakad egyszer, a rossz is, és a magyar atlétikának eddig valóban nem volt világbajnoka szabadtéren és fedettpályán sem” – emlékeztetett rá hétfőn reggel az M1 aktuális csatornán a sportvezető, hozzátéve, hogy már éppen itt volt az ideje a magyar sikernek.
Az olimpiai bronzérmes, szabadtéren vb-második 29 éves súlylökőt Gyulai hosszan méltatta. Kiemelte, hogy a harmadikra elért 19,48 méteres dobása után hatodikra már győztesként lépett dobókörbe, és nem csupán a klasszisát, hanem emberi nagyságát is bizonyítja, hogy tét nélkül is javítani tudott: 19,62 métert ért el. A MASZ első embere szerint ugyanakkor még mindig maradt előrelépési lehetősége az utóbbi években minden világversenyről érmet szállító nehézatlétának, akiben benne van a 20 méteres eredmény elérése is, amit akár már most Birminghamben is megdobhatott volna.
A békéscsabai színekben versenyző, ám Szegeden készülő Márton 15 éve dolgozik együtt Eperjesi László edzővel, akinek munkája nagyon fontos a szövetség számára. Az interjúban elhangzott: a MASZ-ban már a vb-arany előtt határoztak arról, hogy hamarosan létrehoznak egy dobóközpontot a dél-magyarországi régióban, és azt Eperjesi vezeti majd. Gyulai reményei szerint Márton Anita hosszú távon segíti a műhely munkáját nem csupán versenyzőként, hanem visszavonulását követően edzőként. Az elnök megjegyezte, hogy Márton Anita személye roppant vonzó a fiatalok, sőt, a felnőtt korú versenyzők számára is, akik már eddig is nagy számban tették át székhelyüket Szegedre, hogy ott edzhessenek.
Az elnök úgy véli: az ötfős birminghami magyar csapatból mindenki hozta magát, még akkor is, ha a 110 gáton vb-harmadik Baji Balázsnak nem sikerült döntőbe jutnia 60 gáton. Ennek szerinte többek között az volt az oka, hogy Magyarországon még nem a legjobbak a feltételek a megfelelő felkészüléshez a fedettpályás szezonra, ráadásul Bajinak jobban fekszik a 110 gát.
Gyulai azt is megemlítette, hogy a többpróbázó Krizsán Xénia hatodik helye kiváló, de kis szerencsével, picit jobb súlylökéssel és távolugrással akár érmet is szerezhetett volna.
(MTI)
Hosszú ideje pályaedző, ám kevesen mondhatják el magukról, hogy sztárcsapatoknál oktatják a futballt. Volt Neymar, Kylian Mbappé, Thiago Silva trénere, most pedig Harry Kane-é. Lőw Zsolt a Bayern Münchentől készül elválni, és még ő sem tudja, hol folytatja.
Négy korábbi ötkarikás bajnokunk mesél a vágyairól, a megérzéseiről, az érzelmeiről – a fókuszban Párizs.
Csalás lenne az új férfi diszkoszvető-világcsúcs? Egy nap telt csak el a döbbenetes eredmény óta, ám máris akadnak olyanok, akik szerint ezt a rekordot nem szabad hitelesíteni.
Idén nyáron először fordul elő, hogy mind a hat egyéni vívószámban magyar induló küzdhet olimpiai éremért. A nagy merítés sokat is ígér: a csapatversenyekkel együtt hét esetben vannak aranyesélyeink, éremvárományosaink.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
