Az első magyar nő, aki olimpiát nyert, egyben zeneszerző is volt, pontosabban fogalmazva: dalszerző. Elek Ilona a történelem sok nehézségét átvészelte, de sokoldalú tehetségének köszönhetően mindvégig boldogult valahogyan.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Budapesti zsidó családba született 1907-ben az első magyar női olimpiai bajnok, a tőrvívó Elek Ilona. Zongoristának készült, a Zeneakadémián tanult, ám sem edzője, sem az akadémia vezetése nem értékelte, hogy egy fiatal nő két ennyire eltérő területen hagyja ott a keze nyomát: választania kellett, hogy kecses ujjait vagy szintén gyors, de erős kezét használja. Ilona – vagy ahogy mindenki nevezte: Csibi – a másodikat választotta, legalábbis élete első felében.
Huszonkét évesen, 1929-ben már válogatott volt, ötödik helyezettként végzett az Európa-bajnokságon. A következő év nagy változást hozott karrierjében: két évre eltiltották a versenyszerű sporttól, miután szintén vívó húgának, Elek Margitnak védelmére kelt egy versenyen, kirohanva a versenybíró ellen. A tiltás miatt nem indulhatott az 1932-es olimpián Los Angelesben, így a világjátékokon csak 1936-ban Berlinben debütált. Már a verseny előtt nehezen boldogult: odautazása előtt két hazai csapatból, a Honvédból és a MAC-ból is kitiltották zsidó származása miatt. Ilona a náci Németország propagandaeseményévé váló, Adolf Hitler által megnyitott játékokon nyerte első aranyát. A rendezvénysorozat ellen világszerte felszólaltak: Európában és Amerikában is bojkottálók sora hívta fel a figyelmet a Németországban lappangó társadalmi feszültségekre, a jogfosztások fokozódására. Elek sikere már csak azért is különös színfoltja ennek az olimpiának, mert győzelmével a tőrverseny három dobogósa egy magyar, egy osztrák és egy német zsidó nő lett.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
