Nagyon nehéz összehasonlítani a sportsikereket. Hogyan is lehetne összevetni egy kajakos olimpiai aranyérmét egy vívóéval, vagy egy birkózóéval? Vagy hogyan lehetne szembe állítani egy férfi foci Európa-bajnokságon való szereplést egy női hoki világbajnokságon való fellépéssel? Ez a nyár eddig is a magyar sportolókról szólt, előbb a focistákról, aztán az olimpikonokról, most pedig jégre lépnek női hokisaink.
Nincs tévedés, amikor a világ nagy része fuldoklik a hőségtől, akkor rendezik a jeges sport csúcseseményét.
Tegyük hozzá gyorsan: végre megrendezik!
Mert először 2020. tavaszán került volna rá sor. A lányok hazai környezetben, a káposztásmegyeri jégcsarnokban harcolták ki a szereplés lehetőségét, 2019-ben. A másodosztály hat csapatos mezőnyét úgy utasították maguk mögé, hogy négy meccsüket megnyerték, csak Szlovákiával játszottak döntetlent az alap játékidőben. Olaszország, Szlovákia, Ausztria, Norvégia és Dánia előtt lett első a magyar válogatott.
20 ütött gólra csak hatot kapott. Magától értetődő természetességgel jutott az A csoportba.
Annak a Pat Cortinának az irányításával, aki 2008-ban a férfi válogatottat is először vitte fel a világ legjobbjai közé. Ő a legmeghatározóbb külföldi sportember a magyar jégkorong történetében.
A lányok-asszonyok így aztán 2019. tavasza óta lélekben készülődtek életük legnagyobb kalandjára. Egy olyan eseményre, melyre talán titokban sem gondolták, hogy eljuthatnak. A lelki felkészülést aztán a megfelelő időben természetesen a fizikai váltotta fel.
2020. márciusának végén lett volna a világbajnokság, Kanadában. Vagyis abban az országban, ahol a jégkorongot feltalálták. Ahol a női változatot a legmagasabb szinten űzik, de a férfiaknak sem kell szégyenkezniük. Ám
március elején jött a drámai bejelentés, hogy elhalasztják a világbajnokságot.
Az első jelentések szerint határozatlan időre. Ennél sokkolóbb hírt aligha kaphattak volna az életük legnagyobb eseményére készülő sportolók. Nem volt mit tenni, meg kellett barátkozni a gondolattal, és reménykedni, hogy csak csúszik a dolog.
Senki nem tudta meddig.
Aztán csak sikerült kitűzni az új időpontot. Az eredeti helyszínre, 2021-re. Közben elindult az új szezon, melynek végére tervezték a világbajnokságot. A válogatott harmadát adó Kanadai Magyar Hokiklubnak nagyon jól sikerült az év, és a másik harmadát adó MAC sem panaszkodhatott.
A KMH parádés, 100%-os teljesítménnyel nyerte meg az EWHL nevű nemzetközi bajnokság alapszakaszát. Kis túlzással csak a MAC tudta megszorítani az alapszakaszban is, és az elődöntőben is.
Pedig ebben a bajnokságban a két magyar társulaton kívül volt három osztrák, egy-egy olasz, lengyel, szlovák és kazah gárda is. A KMH megnyerte a sorozatot, ha az elődöntőben nem a MAC-cal találkozik, talán magyar döntő lett volna. Nagyon rangos mezőnyben végzett előkelő helyen két élcsapatunk.
Az EWHL és a magyar bajnoki döntő után másodszor is nekiállt a válogatott a felkészülésnek. Egy évvel rutinosabb lett mindenki, és egyre jobban eluralkodott a versenyláz a jelölteken. 2021. május 7-re volt kiírva az első találkozó. Második nekifutásra. A Cortinát váltó új kapitány, Lisa Haley április elején kijelölte a keretet. A munkát becsülettel elvégezték a lányok,
becsomagoltak, elköszöntek otthon, és kis túlzással a reptérre induló taxi előtt csak néhány órával érkezett a hír: a rendező város, Truró nem vállalja az eseményt.
Kicsomagolás, teljes bizonytalanság, újratervezés.
Aztán sikerült egy harmadik időpontot, és egy másik helyszínt találni. Augusztus végére Calgaryba tették át a világbajnokságot. Ilyenkor sem játszottak még komoly hokitornát! Ám ma már semmin nem lehet csodálkozni, a 2020 megjelölésű nyári események is 2021-ben kerültek megrendezésre. Úgyhogy
harmadszor is nekifutottak a lányok a felkészülésnek.
Sajnos az indulás előtti utolsó edzések egyikén térdsérülést szenvedett az egyik legjobb játékosunk, Huszák Alexandra, így ő nem utazhatott el Kanadába. Nélküle 24 játékos ment. Közülük nyolcan-nyolcan játszanak a két hazai csapatban, a KMH-ban és a MAC-ban, hárman Svédországban, ketten-ketten Kanadában és az Egyesült Államokban, míg Jókai-Szilágyi Kinga Bécsben. Őt az elmúlt szezonban többször is láthattuk hazai jégen bajnoki mérkőzésen, ugyanis a Vienna Sabres is szerepelt az EWHL rájátszásában. A csapat már a múlt héten kedden Münchenen keresztül elutazott Kanadába, ahol öt nap karantén várt a küldöttség tagjaira. Nem túl vidám dolog, elmenni egy másik kontinensre, készülni egy sportpályafutás talán legnagyobb eseményére, és közben „börtönben” üldögélni. Szerencsére
vasárnap lejárt a karantén, és mivel mindenkinek negatív lett a COVID-tesztje, így végre a küldöttség tagjai azt csinálhatják, amit tudnak és amit szeretnek.
A hétfői gyakorláson még kicsit „rozsdások” voltak a játékosok, de a szerdai edzőmérkőzéssel lezárult a háromlépcsős, kissé hosszúra nyúlt felkészülés a történelmi torna előtt.
Néhány órája lejátszotta a csapat az utolsó felkészülési mérkőzését. 4-2-re kapott ki Japántól, a magyar gólokat Jókai-Szilágyi Kinga és Seregély Míra szerezte. Most még nem volt fontos az eredmény, ám a következő találkozókon már igen! A magyar válogatott szombaton, magyar idő szerint este nyolckor kezdi a világbajnokságot Németország ellen.
Történelmi mérkőzés a sportág őshazájában.
A nyitóképen: Lisa Haley, a magyar női jégkorong-válogatott olimpiai bajnok kanadai szövetségi kapitánya (k) edzést tart a csapatnak a fővárosi Tüskesátorban 2020. július 30-án.
MTI/Illyés Tibor