Fogadási csalás – „Aki még életében nem volt börtönben, annak egy nap is pokol lesz a rácsok mögött…”

Először a tények: nyolc vádlottra fegyházban letöltendő büntetést szabott ki a Fővárosi Törvényszék, míg a 9. a 10. a 11. és a 12. rendű vádlottak „csak” jelentős pénzbüntetést kaptak, ám a tetemes bűnügyi költségeket mindannyiuknak meg kell téríteniük.

A szingapúri T. S. Engnek hét évet kell rács mögött töltenie, és tíz évre utasították ki Magyarország területéről. K. Zoltán hét évet kapott, valamint 43 millió forint értékű vagyonelkobzást is kiróttak rá. L. Mátyás hét, S. László öt, B. István négy, Cs. János négy, M. Tamás négy, S. Krisztián három év fegyházbüntetést kapott. A másod- a harmad-, a negyed- és az ötödrendű vádlottat tíz évre valamennyi, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltotta a bíróság, míg a hatod-, a heted- és a nyolcadrendű vádlottat a játékvezetéstől tiltották el tíz évre.

A Mandiner Sport állandó jogi szakértőjét, dr. Borbély Zoltánt kértük meg arra, hogy fejtse ki a véleményét az ügyben, annál is inkább, mert a bundabotrány kirobbanása kezdete után nem sokkal az MLSZ jogi és kommunikációs igazgatójaként dolgozott.

- Az eljárás még 2009-ben, az előző, Kisteleki István irányította MLSZ-vezetés feljelentése alapján kezdődött, ám már a Csányi Sándor nevével fémjelzett elnökség a legerősebb kritikát azért kapta, mert az egyik legjelentősebb lépésünk a versenyszabályzat módosítása volt, amely azonnal kizárta a vétkeseket a versenyrendszerből. Rögtön érkeztek is a támadások: amíg nincs jogerős ítélet, miért nem illeti meg a gyanúsítottakat az ártatlanság vélelme? Igazuk volt, de a jogban is előfordulnak bizonyos kivételek. E fogadási csalás is ezek közé tartozott, de a vétkeseket ezzel együtt maximum három évig zárhattuk ki.

Ennek a középmértéke 11 évhez közelít, és mivel a legsúlyosabb büntetési tételként az első-, másod és harmadrendű vádlott hét év fegyházbüntetést kapott, az ügyészség esetükben a súlyosításért, a középmérték, a 11 éves büntetés kiszabásáért fellebbezett, valamint, hogy a   vádlottakat ne csupán 10 évre, hanem véglegesen tiltsák el a labdarúgással illetve a játékvezetéssel kapcsolatos összes tevékenységtől. Ezzel együtt kijelenthető: példásan szigorú büntetések születtek.

- Ne felejtsük el, a bundaügy másodrendű vádlottja, K. Zoltán 43 millió forint vagyonelkobzást is kapott.

- Az, hogy ez sok vagy kevés, mindenki döntse el annak tudatában, hogy a vizsgálatok szerint, mindent összevetve mintegy 30 millió euró (mai árfolyamon több mint 11 millárd forint - a szerk.) cserélt gazdát.   

- Azt azért tegyük hozzá: e fogadásicsalás-sorozat kapcsán korábban már három ítélet is született.

- Így van, az ügyészek négy részre osztották a bundaügyeket, melynek ez a legfajsúlyosabb része. S mivel – mint említettük – az ügyészség súlyosításért fellebbezett, a másodfokú ítéletre még várni kell, de abban biztos vagyok, hogy  várhatóan még ebben az évben megszületik az immár jogerős döntés.

- Az is nyilvánosságot kapott: az elítéltek fegyházbüntetést kaptak, tehát a legszigorúbb őrizetre számíthatnak.

- Ami a fegyházbüntetés mellett a leglényegesebb:

Hozzá kell tenni: mindegyikőjük töltött már bizonyos időt letartóztatásban illetve házi őrizetben, úgy hogy ez mindenképpen beleszámít majd a büntetésbe.

- Mondhatjuk, hogy e kellően elrettentő ítéletek hidegzuhanyként érték a gyanúsítottakat, mivel úgy vélhették, az ön által is említett előzetes letartóztatással illetve házi őrizettel úgymond letudták a büntetésüket?

- Abszolút! De számomra az egész ügy egyik legtragikusabb vetülete, hogy a fogadási csalásnak már halálos áldozata is van (a REAC klubigazgatója, Kutasi Róbert korábbi sportújságíró – a szerk.), a másik pedig, hogy aki életében nem volt börtönben, annak még egy nap is pokol lesz a rácsok mögött…

- Sokan úgy vélik, a bundázás melegágya az internetes fogadási oldalak megjelenése, tehát a fogadási csalás amolyan Damoklész kardjaként mindig ott lebeg majd a labdarúgás fölött…

- Azt gondolom, ezek az ítéletek fontos lépések ahhoz, hogy megtisztuljon a sportág. Nem vagyok idealista azzal kapcsolatban, hogy ez a jelenség teljesen megszűnhet, de az egészen biztos, hogy nagyon komoly visszatartó ereje lesz. Szeretném azt hinni, hogy a mai válogatott és NB I-es találkozók már teljesen tiszta körülmények között dőlnek el, hiszen ne felejtsük: mivel mindegyik mérkőzést közvetít a televízió, így minimálisra csökken a bundázás lehetősége. Remélem, ez a megállapítás a magyar futball alacsonyabb osztályaira és az utánpótlás mérkőzésekre is igaz lesz. Mindenesetre az is tény: a „bundázás” szó egyfajta hungarikum, nem véletlenül született a rigmus, miszerint „kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda”. Ezt annak idején még Hofi Géza is idézte az egyik korai bundaügy kapcsán. Finnországban nincs is a „bundára”, mint fogadási csalásra kifejezés, és a labdarúgás őshazájában, Angliában is csupán „match-fixing”-ként emlegetik a megegyezéses mérkőzéseket. A végére pedig hadd idézzem Cesare Beccaria márki, olasz jogtudós gondolatait, amelyet a korábbi belügyminiszter és miniszterelnök, Szemere Bertalan is gyakorta idézett: „a büntetésnek nem a súlyossága, hanem az elmaradhatatlansága jelenti az igazán visszatartó erőt…”

Nyitókép: A magyar és nemzetközi fogadási csalások során mintegy 30 millió euró cserélt gazdát Fotó: magyarszo.rs