A világ legjobb futói a világ legszebb városában? Budapest kincsei élőben a maraton útvonalán az idei vébén

A verseny a köret, a budapesti úti-film a hús – jön Budapest szívébe a csúcsmaraton

A tavalyi Giro d ’Italia nagy rajtja óta tudjuk, hogy léteznek olyan globális sportesemények, amelyek szabadtéri megrendezésük okán valódi országimázs építő potenciállal bírnak, vagyis talán úgy is mondhatnánk a sportverseny a köret, az azt nyomon követő úti-film a hús. A Giro legkiválóbb kerékpárosait kísérő, sárga repcetáblák mellett vágtató huszárok képe több százmillió néző retinájába égett be örökre tavalyról, de a budapesti akkori időfutam során drónokról is követett közvetítés felbecsülhetetlen főváros-marketinget hozott – nem mellesleg – az emlékezetes befutók mellett.

Idén Magyarország és számunkra talán a világ legszebb fővárosa Budapest most ezt még nagyobb léptékben ismételheti meg, mert az augusztus 19-én rajtoló atlétikai  világbajnokság egyik legnépszerűbb és legtöbbek által követett versenyszáma, a maraton a leggyönyörűbb budapesti helyszíneken kínál versenypályát a világ leggyorsabb hosszútávfutóinak. A Hősök tere, Andrássy út, Lánchíd, Alagút, Várkert bazár – csak néhány történelmi látványosság, amelyet megcsodálhatnak majd a 2023-as atlétikai világbajnokság maratoni versenyeinek résztvevői és a nézők a helyszínen, valamint az egész világon a tévéközvetítésen keresztül. Egymilliárdan nézik majd az előzetes várakozások szerint összesen a világbajnokság közvetítéseit és közülük több tízmillióan lesznek azok, akik láthatják, amint augusztus 26-án és 27-én a világ legjobb maratonfutói veszik birtokba  az UNESCO világörökség részét képző történelmi városrészeken a kijelölt versenypályát.

Íme az útvonal – itt megnézheti: 

„A világ legjobb futói a világ egyik legszebb városában versenyeznek majd, történelmi díszletek között. Láss csodát! – így szól amottónk, nem is lehet kérdés, hogy ezzel az útvonallal a maratoni versenyek közben a csoda garantált. A világbajnokságnak kiemelten fontos célja, hogy megmutassuk Magyarországot és a magyar fővárost a világnak.

az atlétikai világbajnokságot szervező Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy akinek tetszett valamelyik városrészlet látványa, lesz alkalma alaposabban is szemügyre venni a látottakat, hiszen a kijelölt káprázatposan szép útvonalon négy kört futnak majd a 10 kilométeres pályán a versenyzők. Így végül összesen 8-szor kell majd átfutniuk a Lánchídon és 4-szer az Alagúton a Budai vár alatt. Eközben láthatóvá válik a budai panoráma, a pesti rakpart, az Erzsébet tér, az Operaház és a belváros sok-sok büszkesége, tere, műemléke.

a nézők valóban testközelből láthatják a világ legjobbjait. Úgy lehetnek szemtanúi a versenyüknek, hogy szinte együtt lélegeznek a sztárokkal. Ez a különleges élmény pedig reményeink szerint óriási motivációt jelenthet, hogy mindenki futócipőt húzzon és megpróbálja feszegetni a saját határait” - osztotta meg várakozásait a maratonnal kapcsolatban dr. Schmidt Ádám a világbajnokság szervezéséért felelős kormánybiztos, sportért felelős államtitkár.

Augusztus 26-án reggel 7-kor indul a női, augusztus 27-én reggel 7-kor pedig a férfi maraton mezőnye és szintén az Andrássy úton rendezik a gyalogló versenyeket. Az augusztus 19-én, 8:50-kor rajtoló férfi 20 km-es gyaloglás lesz a világbajnokság nyitó versenyszáma, a női 20 km egy nappal később, 7:15-kor kezdődik. Augusztus 24-én reggel 7-kor a nők és a férfiak együtt vágnak neki az embert próbáló 35 kilométernek. 

Megdőlt a legférfiasabb atlétanő szinte „szakállas” , 41 éves futórekordja

Miközben Budapest a világ legnagyobb sporteseményére készül, folyamatosan érdemes figyelni, hogy a világ legjobb atlétái hogyan élesítik formájukat az idei legjelentősebb világversenyre.

Femke Bol minden idők leggyorsabb női 400 méterét futotta tegnap fedett pályán a holland országos bajnokságon, és 49,26 másodperces eredményével megdöntötte a cseh Jarmila Kratochvílová 1982. március 7-én futott 49,59-es idejét.

A 22 éves Bol története egészen különleges, hiszen tavalyig gátfutóként érte el legnagyobb sikereit, de érthető döntéssel a 400 gát mellé felvette a 400 síkot is, és  milyen jól tette, hiszen 2022-ben már a szám Európa-bajnoka lett.

Az atlétikának igencsak vitás korszaka volt az 1980-as évek, dúskálhattunk sajnos az igencsak szokatlan rekordokban, gyanús eredményekben, amelyeket azóta is nehezen döntenek meg a világ legjobbjai sokkal modernebb felületeken és felszerelésekben futva manapság. Ilyen volt tegnapig a cseh(szlovák) Kratochvílová fedettpályán futott 400 sík világrekordja, akinek már a látványa is elég volt a startvonalnál anno, hogy mindenkiben kételyeket ébresszen.

Durván férfias megjelenése miatt felmerült a gyanú, hogy szteroidokat szedett, s aligha lehetnek kételyeink abban, hogy nem megengedett teljesítményfokozók segítették őt is, mint a kor másik „német futónő csodáját, Anita Koch-ot – utóbbi ma is tartja a női 400 szabadtéri világcsúcsát.   

A legújabb csúcstartó Femke Bol nyilatkozatából egy jóval szelídebb személyiség rajzolódik ki, mint egykori elődei lehetettek. „Természetesen reménykedtem benne, hogy sikerül megdönteni a rekordot, de hát az életben sok mindenben reménykedsz, és az esetek többségében nem következik be. Örülök neki, hogy nemcsak megszereztem a rekordot, hanem nagy különbséggel javítottam meg” – idézte Bolt a World Athletics, vagyis a nemzetközi szövetség honlapja.

A hétvégén egy másik atlétikai világrekord is megdőlt, az amerikai Ryan Crouser fedett pályán 23 méter 38 centiméterre lökte a súlyt. Ezzel egy centivel megtoldotta legjobb szabadtéri eredményét, míg korábbi fedett pályás csúcsán 56 centit javított. 

A nyitóképen: A Hősök tere, a mely rajt és célzónája is lesz a gyalogló és maraton versenyeknek a Budapest 2023 atlétikai világbajnokság alatt. Fotó: Budapest 2023