Sérülésveszélyes gránátok, kődobálás, öngyújtózápor – újabb rémisztő emlékeket idéznek fel a Mandinernek a Fradi legendái

Mint ahogy azt a felvezetőnk első részében is írtuk, 1996 őszén is a harmadik számú sorozatban, az UEFA Kupában találkozott egymással a két együttes. A Ferencvárosnál enyhén szólva puskaporos volt a hangulat, hiszen az előző évi Bajnokok Ligája-remeklés után (a zöld-fehérek a magyar csapatok közül elsőként szerepeltek az első számú kupasorozat főtábláján, és az Ajax Amsterdam valamint a Real Madrid mögött a harmadik helyen végeztek, megelőzve a  Grasshopperst) ebben a szezonban már a BL első selejtezőkörében kiesett, miután a Göteborg simán elintézte (3-0; 1-1) Novák Dezső legénységét.

Ez a kudarc rányomta a bélyegét az elkövetkező napokra, így hiába menetelt a bajnokságban a Ferencváros, a Siófok (3-2), a Kispest-Honvéd (5-2) és a Vác FC Samsung (3-1) legyőzése mellett „csak” az MTK elleni örökrangadón kaptak ki (0-3) Horváth Ferencék, az addigi sikeredző, Novák Dezső fejét követelte a nép, aki a kialakult helyzetben jobbnak látta, ha lemond. 

„Edzői pályafutásom egyik legnagyobb sikereként könyvelem el ezt a győzelmet!”

Az átmeneti napokban az addigi másodedző, a klub korábbi válogatott középpályása, Mucha József ült le a kispadra, aki egy csepeli döntetlennel melegített az Olympiakosz Pireusz elleni első találkozóra, amelyet hazai pályán végül 3-1-re nyert meg a Ferencváros, jó esélyt teremtve a visszavágóra, amelyen már a legendás Varga Zoltán irányította az együttest. De vajon hogyan emlékszik vissza ezekre a különleges napokra Mucha József?  

„Enyhén szólva is kritikus időszakban vettem át a csapatot, abba most hadd ne menjünk bele, milyen események zajlottak a háttérben. Az előzményekkel kapcsolatban mindenképpen érdekesség, hogy Novák Dezső még engem küldött ki – az akkori technikai vezető, Havasi Mihály társaságában – Nápolyba, hiszen az Olympiakosz ott játszott egy barátságos mérkőzést. Szerencsére sok mindent sikerült ellesni, de ekkor még nem is sejthettem, hogy mindezt nekem kell majd hasznosítanom a párharc első találkozóján, hiszen addigra már Dezső lemondott. Mindenesetre az akkori Olympiakosz hozzánk képest bombaerős csapat volt, de köszönhetően a játékosok hozzáállásának és a felkészülésnek, 3-1-re sikerült győznünk. Túlzás nélkül kijelenthetem: edzői pályafutásom egyik legnagyobb sikereként könyvelem el ezt a győzelmet!”

A mostani páros csata esélyeiről a következőket mondta el a klub legendája.

„Hasonló a helyzet, mint 1996-ban: papíron most is erősebbnek tűnik az Olympiakosz, de természetesen azt várom, hogy ismét kiverjük őket. Erre azért is van nagy esély, mert

„A fergeteges hangulat még inkább motiválttá tett bennünket!”

Nyilas Elek az első mérkőzésen csereként állt be a 68. percben, de a visszavágón testközelből élhette át, milyen félelmetes hangulatot teremtettek a görög szurkolók – és nem csak a meccsen.

„Természetesen kifejezetten jó emlékeim vannak a mérkőzésekről, két dolog miatt is: akkor tértem vissza egy hosszabb sérülés után, dupla öröm, hogy egy ekkora sikerélményt élhettem át. Mindkét találkozón remek teljesítményt nyújtott mindenki, a visszavágón ráadásul egy rendkívül racionális csapatjátékkal sikerült megőriznünk az előnyünket, egy percig sem volt kétséges, hogy mi jutunk tovább. Pedig 27 évvel ezelőtt nagyobb űr volt a Ferencváros és az Olympiakosz között, mint ma, éppen ezért úgy érzem, az utódok nyugodtan és bátran várhatják a párharcot. Hiszen a Fradi ma már nemzetközi szinten is olyan tekintélyt vívott ki magának, éppen ezért egy egységes, fegyelmezett csapatjátékkal a Konferencialiga nyolcaddöntőjébe juthat.”

Az Olympiakosz-szurkolók által teremtett körülményekről nem mindennapi emlékeket is felidézett a korábbi válogatott középpályás.

„Az, hogy barátságtalanul fogadtak minket, nagyon enyhe, mondhatnám, aranyos kifejezés. Csak egyetlen példa: 

amelyek közül jó pár közvetlenül a fejünk mellett süvített el. Ha egy is eltalál bármelyikünket, nagyon súlyos sérülést okozhatott volna.  Amikor pedig másnap a stadionhoz érkeztünk, kőzápor fogadott minket, a meccsen pedig végig fergeteges hangulat uralkodott, a szurkolók fáklyákkal a kezükben drukkoltak, és még a labdafogó hálón is csüngtek nézők. De mindez még inkább motiválttá tett minket, én különösen szerettem, amikor az őrjöngő tömeget sikerült egy-két góllal elhallgattatni... ”

Miriuta Laci remek szabadrúgásgóllal büntetett!

Jagodics Zoltán az Olympiakosz elleni hazai találkozón nem kapott lehetőséget, ám a visszavágón a kezdőcsapatban kapott helyett. Nem véletlen, hogy a mai napig pályafutása egyik legnagyobb élményeként emlegeti a pireuszi mérkőzést.

„Már a meccs előtti edzésen is ízelítőt kaptunk a várható hangulatból, hiszen a szurkolók jó néhány rakétát belőttek közénk, ha jól emlékszem, az egyik el is találta Miriuta Lacit, aki ezért másnap látványos elégtételt tett: egy remek szabadrúgásgóllal büntetett. A történtek után meg sem lepődtünk, hogy a mérkőzésen öngyújtóval dobáltak minket, ezzel együtt csak jó emlékeim vannak a visszavágóról, hiszen remek hangulatban sikerült kiharcolnunk a továbbjutást. A góljaink csodálatosak voltak, a mai napig borsódzik a hátam, ha erről a meccsről beszélek. 

 Az elmúlt év végén kicsit döcögött a Fradi játéka, de az már tetszett, hogy Varga Barnabásék remekül kezdték a tavaszt, úgyhogy mindenképpen őket tartom esélyesebbnek a továbbjutásra!”

Nyitókép: fradi.hu