Az 1956-os Vitézi Lovagrend a hétvégén tagjai közé fogadta és vitézi címet adományozott Varga Viktornak. Az indoklás szerint azért, mert az énekes a „nemzeti érzésnek tanúbizonyságát adta.”
A zeneszerzés mellett versírással és festészettel is foglalkozó énekes (aki opera szakon végzett a miskolci egyetemen) az utóbbi időben számtalanszor hangsúlyozta, ráébredt, hogy mennyire fontos a nemzeti identitás, a hagyományőrzés, s ennek jegyében például a Hazám, hazám Bánk bán-áriát is a saját képére formálta és megírta a Nemzeti Lovasszínház felkérésére a Fehérlófia című musicaljét, amely a magyarság őstörténetével foglalkozik. Gyanítható, ezek alapján érezte úgy a Vitézi Lovagrend, hogy az énekes méltó a vitézi címre. A most kapott titulust amúgy használni fogja, büszke rá, ennek jele, hogy már az Instagram-fiókjának is Vitéz Varga Viktor a neve.
A Mandiner kérdésére azt is elárulta, miért lett fontos az életében a nemzeti identitás kérdése: „A külföldi utazásaim során azt láttam, hogy Peruban vagy éppen Indiában az emberek jelentős része népviseletben jár. Nem hagyományőrzésből, hanem azért, mert ez a nemzeti identitásuk része. Itthon ellenben a népviselet egyre kevésbé jellemző. De ez nem csak a népviseletről szól. Sok országban tisztelik, szeretik és megélik a hagyományaikat az emberek. Itthon ellenben vannak, akik egyenesen cikinek tartják, amin persze nem csodálkozom, hiszen
generációk nőttek fel úgy a kommunizmusban, hogy a népviselet, a hagyományok, a nemzeti identitás nem fontos”
– mondta Varga Viktor a Mandinernek. Az énekes szerint amúgy a nemzeti érzést nem lehet csak úgy megkapni: „Az erdélyi vagy felvidéki emberek, akik elszakadtak az anyaországtól, jobban megélik ezt az érzést, itthon viszont sokan keresik a nemzeti identitásukat. Én abban szeretnék inspirációt nyújtani az embereknek, hogy rátaláljanak, visszataláljanak ehhez a csodálatos érzéshez. Azokhoz az érzésekhez, amelyek az anyaországban is átitatták a mindennapokat, a nagyszüleink, dédszüleink életét, ám tudatosan elfeledtették a későbbi generációkkal.”
Varga Viktor vitézzé avatását igazoló oklevél. Fotó: Instagram/vitezvargaviktor
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdte érezni, hogy az identitás kérdésében mondanivalója van, elmesélte, hogyan született például a Hazám, hazám című átirata. „Nem is olyan régen, sok-sok munka és lemondás után megvásároltam életem első házát. Vettem egy szeletet a magyar anyaföldből. Olyan érzelmi impulzus ért, hogy ültem a teraszomon a naplementében és
megírtam Erkel Ferenc Bánk bánjából a Hazám, hazám áriájának a saját változatát.”
Mikor felvetjük, hogy ez a Varga Viktor sokaknak meglepetés lehet, hiszen nem ehhez szoktak hozzá, ő a következőket válaszolta: „Folyamatos változásban vagyok. Úgy érzem, egyre többen látják, érzik, hogy én egy közvetítő vagyok, aki most arra inspirálhat sokakat, hogy megéljék a magyarságukat. Ami fontos az önbecsülésünk és a jövőnk miatt is” – összegzett Varga Viktor.
Nyitókép: Varga Viktor. Instagram/vitezvargaviktor/@zolibertli
Hoppál Mihály fölhívta a figyelmet, hogy a Csodaszarvas mondáját keresztény krónikásaink jegyezték le, akiket nem érdekelhetett az évszázadokkal későbbi nemzeti identitáskereső törekvés.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
Munkahelye elvesztését kockáztatja, aki a táppénzzel csal.
